Európának nem kell a magyar cukor

2006.10.17. 7:10

Az Európai Unió cukorreformjának hatására a Kabai Cukorgyár tulajdonosa, az Eastern Sugar az üzem bezárása mellett döntött. Amennyiben sikerül megállapodniuk az érintettekkel és megszerzik a szaktárca hozzájárulását, négyre csökken a magyar cukorgyárak száma.

Az Európai Uniónak nincs többé szüksége a miénkhez hasonló cukorgyárakra - mondta Matthew Trilling, az Eastern Sugar Csoport vezérigazgatója. Ezért a cég a tulajdonában álló összes gyár bezárását tervezi. A kabai, a dunaszerdahelyi és a három csehországi gyár megszüntetésével végleg kivonulnának a piacról.

A mostani, 90-100 napos feldolgozási kampány befejezéséig még biztosan termel Kaba, tehát az idei termést még feldolgozzák. Amennyiben sikerül eredményesen megállapodniuk a termelőkkel és a magyar állammal, akkor jövőre már nem kötnek új felvásárlási szerződéseket, így a környékbeli termelőknek mást kell vetniük tavasszal.

A mintegy 100 ezer tonnás kabai cukorkvóta egy részét át lehet csoportosítani, erről az agrárminiszter jogosult dönteni. A Magyar Cukor Rt. korábban jelezte, hogy optimális működésük és teljes kapacitásuk kihasználása érdekében hajlandóak lennének további kvótát átvenni. A vállalat az [origo] megkeresésére mindössze annyit közölt, hogy továbbra is a két gyáras modellt tervezik megtartani, tehát ők nem készülnek az Eastern Sugaréhoz hasonló lépésre.

A magyar piacon ezzel mindössze négy gyár marad. Kaposvár és Petőháza a Magyar Cukor Rt.-hez tartozik, amelynek az osztrák Agrana a tulajdonosa. A német Nordzuckeré a szolnoki és a szerencsi gyár. A két érdekcsoport a magyar cukorkvóta 36-36 százalékát dolgozza fel. A maradék egynegyed az Eastern Sugar holding tulajdonában álló kabai cukorgyáré.

A magyar piac negyedik szereplője az import, a behozatal mértéke a kabai gyár termeléséhez hasonló, körülbelül 100 ezer tonna. Az unió a Nyugat-Balkánt, elsősorban Szerbiát támogatja a kedvezményes import lehetőségével, és a nyugat-európai behozatal is rontja a magyar cukor versenyképességét.

Az évi ötmillió tonnás szubvencióval támogatott európai cukorexportot a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elleni uniós pervesztések nyomán kellett megszüntetni. Az EU piaci reformja 2006 július 1-jén lépett életbe, melyben az Európai Bizottság cukor felvásárlási árának és a kvóta mennyiségének csökkentéséről döntött.

Ennek megfelelően a visszaadott cukorkvóta tonnája után mintegy 730 eurós összeg illeti meg kompenzációként a gyártót. Az összegből azonban fedezni kell a szociális, átképzési, valamint a környezetvédelmi költségeket, és legalább 10 százalékot a termelőknek és a gépi szolgáltatóknak kell juttatni kártalanításként.

A kártalanítás az elvesztett szállítási jogért, a speciális gépekért, a talaj-előkészítésért, a trágyázásért és az egyéb felmerült költségekért jár, tehát az olyan befektetésekért, amelyek más növényi kultúra, például kukorica termelése esetén nem térülnek meg. Ennek pontos összegéről a gyár bezárásának bejelentésétől számított 30 napon belül kell megállapodni. Amennyiben a gyár, a termelők és munkavállalók közötti egyeztetés sikertelen, akkor a minisztérium dönt 45 napos határidővel.

Kelemen István, a Cukortermelők Országos Szövetségének titkára az [origo] kérdésére elmondta, hogy szeretnének egy tisztességes megállapodást elérni. Az érdekképviselet titkárától megtudtuk azt is, hogy már folyamatban van egy bioetanol-gyártó üzem megépítése. A terület már megvan, jelenleg az engedélyeztetés zajlik. Reményeik szerint már az őszi szezonban etanolt és biogázt fognak termelni a 30-35 ezer hektáron termelt kukoricából, ezzel pótolva a 10,5 ezer hektáros cukorrépa-vetésterületet is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK