Energiapazarlók a magyar közintézmények

A magyar ingatlanállomány fele hőtechnikai szempontból elavult és ez az arány a közintézményeknél még magasabb is lehet. Csak fűtés- és világítás-korszerűsítésre 70-100 milliárd forintot kellene költeni- írja a Napi Gazdaság.

Csak fűtés- és világítás-korszerűsítésre 70-100 milliárd forintot kellene költeni, hogy a húszéves vagy még régebbi eszközöket kicseréljék - közölte Szadeczki János, a Caminus Energiaracionalizálási Szolgáltató és Fővállalkozó Zrt. vezérigazgatója. Hőszigeteléssel és az ablakok cseréjével is energiamegtakarítást lehetne elérni, korszerűsítésre azonban sem a központi költségvetésnek, sem az önkormányzatoknak nincs pénze. Egy-egy rekonstrukciótól eltekintve a középületek továbbra is korszerűtlenek, így használóik kénytelenek az egyre nagyobb energiaszámlát fizetni. Becslések szerint az önkormányzatok energiaköltsége kiadásaik 10 százalékát teszi ki.

Az energiahatékonyság 40 százalékos javításával évi 20-25 milliárd forintot lehetne megspórolni, sőt, a környezet terhelése is csökkenne, hiszen a megtakarítással kiválthatóvá válna egy közepes méretű szénerőmű. A gyakorlat azonban az, hogy a költségvetés inkább kompenzálja a növekvő energiaárakat. A megszorítások miatt pedig korszerűsítésre megint nem lesznek források. A legtöbbször azok a felmérések is hiányoznak, amelyek tiszta képet adhatnának az energiafelhasználás mértékéről, céljáról, indokoltságáról, költségeiről és jellemzőiről.

Egy, az azóta megszűnt Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal által elvégzett 2004-es felmérés szerint mindössze a lakásállomány 10 százaléka közelíti meg a hőszigetelés mai magyar normáit. Ennek következménye az is, hogy a teljes hazai energiaigényből az épületek többet használnak fel, mint az ipar vagy akár a közlekedés.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett Szemünk Fénye Program központosított közbeszerzési eljárását még májusban az OTP Bank Nyrt., a GE Hungary Zrt., a Caminus Zrt., a Viesmann Kft. és a Rátherm Kft. konzorciuma nyerte meg. A program révén a költségvetési támogatásban részesülő intézményfenntartók szociális, művelődési, oktatási, egészségügyi, igazgatási vagy sportlétesítményei világítási és fűtési rendszerének korszerűsítésére nyílik mód ppp-konstrukció keretében, úgy, hogy a fenntartók - külön közbeszerzési eljárás nélkül - közvetlenül szerződhetnek a konzorcium tagjaival. Az elmúlt négy hónapban 140 önkormányzat és több mint kétezer intézmény csatlakozott a programhoz. Várakozások szerint összesen 16-18 ezer intézményben kerülhet sor a világítás, mintegy 12 ezerben pedig a fűtés korszerűsítésére.