Több szakképzési költség számolható el

Az adminisztrációs terhek csökkentésével és a költségként elszámolható összeg felemelésével próbálja a képzésben való részvételre ösztönözni a vállalkozásokat a kormány. A tervezett szigorításnak köszönhetően ellenben kizárólag az akkreditált felnőttképzési intézmények juthatnak állami támogatásokhoz a jövőben.

Általános vitára bocsátotta a parlament a szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot. A tervezet egyik fő célja a tanulószerződések számának az emelése. A szakképző iskolai tantervek rögzítik, hogy a gyakorlati képzés egy részét - meghatározott óraszámban - az iskolai tanműhelyben kell letölteni. A gazdálkodó szervezetek éppen ezért nem szívesen kötnek a gyakorlati képzésre tanulószerződést, arra hivatkozással, hogy a teljes képzés nem náluk folyik. A munkaügyi tárca álláspontja szerint az együttműködési megállapodás tekintetében törvényi korlátozásra van ezért szükség. A tervezet szerint a gazdálkodó szervezetek a képzési idő ötven százalékánál kevesebb időtartamban lesznek jogosultak együttműködési megállapodással tanulókat képezni.

A törvénymódosítás elfogadásával megszüntetik a tanulók pénzbeli juttatásának félévenkénti kötelező, legalább tízszázalékos emelését. Ezzel egyidejűleg a pénzbeli juttatás legkisebb összegét a minimálbér tizenöt százalékáról annak húsz százalékára emelik fel. A jelenleg előírt kötelező emelés akadályozza ugyanis a teljesítmény szerinti differenciálást. Ennek eltörlésével a gazdálkodó szervezetek az adott határok között ugyan, de szabadon dönthetnek a tanulónak fizetendő pénzbeli juttatás összegéről.

A tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés költségeinek az elszámolása komoly adminisztrációs terheket ró a mikro- és kisvállalkozásokra. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy esetükben ez a képzés akadályát is jelentheti. A szakképzési hozzájárulás elszámolásával kapcsolatos szabályok megváltoztatásával próbálják a kisebb cégeket a gyakorlati képzésbe bevonni azzal, hogy a minimálbér másfélszereséről annak kétszerésére emelik az átalányként elszámolható költségek összegét.

A munkavállalók továbbképzésének ösztönzése

A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény tervezett módosítása értelmében a mikro- és a kisvállalkozások a saját munkavállalóik képzésével összefüggésben az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben csökkenthetik a hozzájárulási kötelezettségüket. Esetükben az elszámolható költségek a bruttó kötelezettség hatvan százalékára emelkednek, más hozzájárulásra kötelezettek ellenben továbbra is a bruttó kötelezettség harminc százalékát számolhatják el. További könnyítés, hogy az OKJ-ben nem szereplő képzések elszámolhatósága tekintetében eltörlik a munkaügyi tanács engedélyének a beszerzését. A döntéshozatal helyett egyszerűen teljesíthető bejelentési kötelezettség bevezetésére tett parlamenti javaslatot a munkaügyi tárca.

Az akkreditált képzésekhez jár csak állami támogatás

A kormány tervei szerint kizárólag az akkreditációval rendelkező felnőttképzési intézmények juthatnak ezentúl állami támogatásokhoz. A szigorítást az uniós pénzek felhasználásnak ellenőrizhetősége mellett a felnőttképzéshez kapcsolódó személyi jövedelemadó-kedvezmény eltörlése is indokolja. Az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolásokat ugyanis csak az akkreditált intézmények állíthatták ki eddig. A felnőttképzési kedvezmény megszüntetése miatt igazolásokra azonban a jövőben már nem lesz szükség, így félő, hogy az intézmények nagy része az akkreditációját nem újítja meg, illetve eleve nem is kér majd akkreditációt.

Szűkítik a támogatási célcsoportot

Az uniós szabályozással összhangban biztosítja kiterjeszti a tervezet a felnőttképzési támogatásokat a tagállami állampolgárok, a harmadik országból származó bevándoroltak, a letelepedettek, a befogadottak, a hontalanok, illetve menekültek és menedékesek számára is.

A felnőttképzési normatív támogatás 2003-as bevezetése óta minden évben rendkívül magas volt az igényelt összeg a rendelkezésre álló költségvetési kerethez képest. Forrásbővítése a megszorításoknak köszönhetően továbbra sem várható, a kormányzat ezért szükségesnek tartja a támogatási célcsoport szűkítését. Ennek eredményeképpen a munkaerőpiacon leghátrányosabb helyzetben lévők és a fogyatékkal élő felnőttek számára biztosít csak a törvénymódosítás normatív támogatást.