Eladná az állam az M5-öst

Eladó az M5-öst üzemeltető autópálya-társaság. Az Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. értékesítési pályázata a kormány és a magánbefektetők megállapodása után februárban jelenhet meg, miután az állami kivásárlására nincs pénz.

Egyre kuszább, hogy mi lesz az M5-ös sorsa

Taktikai visszavonulásra készül a kormány az M5-ösön. Decemberben az volt a terv, hogy az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Zrt. január első napjaiban vételi opciójával megvásárolja az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. magánbefektetők kezében lévő hatvanszázalékos részvénycsomagját. A húszmilliárd forintos befektetés révén kizárólagos állami tulajdonba kerülő céget az év végéig továbbértékesítették volna. Az ügylettől 40-45 milliárd forint hasznot reméltek. Ezen felül az állam azzal is jól akart járni, hogy az AKA belső átalakításával az M5-ös 2031-ig szóló koncessziójának idejére akár százmilliárd forinttal is csökkenthették volna a társaságnak fizetendő (évi 25 milliárd forint) rendelkezésre állási díjat. A kivásárlás azonban egyre késik, és a jelek szerint a terv is változott.

A gazdasági tárca a vételi opció lehívása helyett az AKA piacra dobásáról egyezkedik a tulajdonosokkal. A Népszabadság értesülése szerint a cég értékesítési pályázata leghamarabb február második felében láthat napvilágot. A tender megindításáról egyelőre csak az elvi egyetértés született meg a negyvenszázalékos állami részvénycsomagot birtokló ÁAK-t irányító szakminisztérium és a hatvanszázaléknyi részvénnyel rendelkező magánbefektetők képviselői között. Így az esetleges eladás feltételeiről még nincs döntés.

Csupán annyit lehet tudni: a gazdasági tárca ragaszkodik hozzá, hogy a pályázat idejére a tulajdonosok fagyasszák be az állami kivásárlás opciós árát. Méghozzá a januári 80 millió eurós - hozzávetőleg húszmilliárd forintos - szinten. Ez ugyanis az opciós szerződés szerint évi tízmillió euróval, vagyis havonta mintegy 200 millió forinttal emelkedik. A tárgyalások feltételéül szabott egyezségről azonban a hírek szerint a koncessziós társaság magánbefektetői egyelőre hallani sem akarnak. Így lehetséges, hogy az AKA beharangozott gyors kivásárlása helyett tervezett közös eladás is kútba esik, és a cég sorsa még jó ideig bizonytalan lesz.

Ezt sejteti, hogy az állam és a magánbefektetők képviselői az AKA üzleti értékét is eltérően ítélik meg. A gazdasági tárcánál a társaságot a hírek szerint 240 millió euróra, hatvanmilliárd forintra tartják. Ami azt jelentené, hogy a cég magánbefektetők kezében lévő részvénycsomagja papíron 144 millió eurót - 36 milliárd forintot - ér. Azt azonban, hogy az államnak mennyit kellene fizetnie a pakettért, a koncessziós társaság negyvenszázalékos részvénycsomagjának 2004-es kivásárlásakor kötött opciós szerződés határozza meg.

Az AKA magánbefektetői ezzel szemben csak 160 millió euróra - negyvenmilliárd forintra - értékelik magyar vállalkozásukat. Ez azt jelentené, hogy részesedésük 96 millió eurót, vagyis mintegy 24 milliárd forintot ér. Így szerintük az állam a felkínált húszmilliárd forintért - a szaktárca vagy akár a befektetői oldal számításait alapul véve egyaránt - méltánytalanul olcsón szerezné meg a cég többségi részvénycsomagját.

Különösen hogy a befektetőknek valójában nem is áll szándékában megválni az AKA-tól. Olyannyira, hogy tavaly novemberben ajánlatot is tettek az állam képviselőjének az ÁAK kezében lévő részvénycsomag megvásárlására. A társaság negyven százalékáért 83 millió eurót kínáltak. Vagyis lényegében annyit, mint amennyiért az állam szeretné megszerezni a magántulajdonosok hatvanszázalékos részesedését.