Elhunyt az Egis vezérigazgatója

2006.01.19. 10:01

Életének 67. évében elhunyt Orbán István, az Egis Rt. vezérigazgatója. Dr. Orbán az igazgatóság decemberi ülésén bejelentette, hogy nem kívánja meghosszabbítani sem igazgatósági tagságát, sem vezérigazgatói funkcióját.

Dr. Orbán István, az Egis Gyógyszergyár Rt. vezérigazgatója 2006. január 18-án, életének 67. évében váratlanul elhunyt. A vezérigazgatót nem sokkal a munkaidő vége után, otthonában váratlanul érte a halál. A vezérigazgatói teendőket a január 25-re meghirdetett közgyűlésig a társaság ügyvezetősége látja el. Dr. Orbán Istvánt az Egis Rt. saját halottjának tekinti.

Orbán István 42 évet töltött el az Egis Gyógyszergyárnál és annak jogelődjénél, az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyárnál. Ez volt az első és egyetlen munkahelye, amelynek csaknem negyedszázadon át az első számú vezetője volt.

Orbán István 1964-ben a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karának elvégzése után üzemmérnökként kezdte pályáját, majd gyógyszerszakmérnöki másoddiplomájának, illetve doktori címének megszerzését követően kutatási és műszaki fejlesztési területeken dolgozott. 1978-tól az EGYT főmérnöke, 1980-tól műszaki igazgató. A gyár vezérigazgatójának 1982-ben nevezték ki. Vezetése alatt az egykori gyógyszer- és tápszergyár Közép-Európa egyik vezető kutató- és termelőbázisává vált.

Orbán István irányításával az Egis a magyar nagyvállalatok sorában 1991-ben az elsők között alakult át részvénytársasággá, amely sikeresen vészelte át a kilencvenes évek elején a szovjet piac összeomlását, a KGST megszűnését. Ezzel egyúttal vonzó partnerévé vált a privatizáció iránt érdeklődő nemzetközi cégeknek és magyar befektetőknek.

Orbán István eredményesen képviselte az Egis érdekeit a magánosítás folyamatában is, amely alapvetően az ő elképzelése szerint valósult meg, beleértve a vállalat megerősítését alaptőke-emeléssel, a részvények tőzsdei bevezetését, illetve tekintélyes szakmai befektető bevonását.

A családi tulajdonban lévő francia Servier 1995 decemberében vásárolta meg az EGIS részvényeinek 50,9 százalékát, egyúttal támogatásáról biztosította annak magyar vezérkarát, amely a későbbiekben is önállóan menedzselte a vállalatot. "Lehet, hogy az Egis külföldi többségi tulajdonban van, de magyar vezetésű, ebből kifolyólag magyar vállalat a szó legszorosabb értelmében" - summázta élete egyik utolsó interjújában.

Orbán István 2005. december 14-én jelentette be távozási szándékát a vezérigazgatói székből, egyúttal felkérést kapott a Serviertől, hogy az Egis Rt. felügyelőbizottsága elnökeként folytassa munkáját a vállalat érdekében. Ezt a január 25-re meghirdetett éves rendes közgyűlésnek kellett volna véglegesítenie. "Dagadó vitorlákkal hajózó Egist fogok egyszer majd elhagyni" - tervezte és nyilatkozta évekkel ezelőtt.

A leköszönő vezérigazgató Gál Péternét, stratégiai tanácsadóját javasolta utódjának, akinek igazgatósági taggá választását várhatóan a közgyűlés fogja jóváhagyni, ezt követően kerülhet sor vezérigazgatói kinevezésére.

Orbán István a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára, életművét és aktív közéleti szerepvállalását tucatnyi megtisztelő címmel, kitüntetéssel méltányolták.

Kétszer érdemelte ki az Eötvös Loránd-díjat, Gábor Dénes- és Pro Urbe Budapest-díjas, megválasztották az Év menedzserének és az Év vállalkozójának. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét 1996-ban, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést 2004-ben kapta meg. Ugyanebben az évben lett Kőbánya díszpolgára, a múlt héten pedig az Egis Rt. Vas megyei telephelyének otthont adó Körmend városától is megkapta a díszpolgári címet, amelyre épp olyan büszke volt, mint a legrangosabb állami kitüntetésekre.

[origo]/MTI

KAPCSOLÓDÓ CIKK