Véget ért a 30 éves csokoládéháború

Keserű szájízzel nyelték le a franciák azt a határozatot, amit az Európai Bizottság hozott a csokoládéra vonatkozóan. Eddig ugyanis nem lehetett csokoládénak nevezni olyan terméket, amelyben kakaóvaj helyett margarin- vagy más növényi olajszármazék volt. A bizottság határozata alapján ezentúl a kakaóvaj 5 százalékát helyettesíteni lehet ilyen olajszármazékkal a csokoládéban. A határozat lezárta a már harminc éve folyó csokoládéháborút, amelyben végül a franciák maradtak alul.

 

Forrás: Club de Croqueurs de Chocolat

Az egész a '70-es években kezdődött, amikor Nagy-Britannia az unióhoz való csatlakozás egyik feltételeként azt jelölte meg, hogy uniós szabványként fogadják el a bevett brit gyakorlatot, miszerint növényi olajszármazékokkal is készíthető a csokoládé. Ez a hagyományosan csokoládét gyártó franciák éles ellenállásába ütközött, kiújítva ezzel a brit-francia konfliktust.

A bürokrácia malmai lassú őrlésbe kezdtek a mindent szabványosító unióban: kétféle csokoládé ugyanis nem létezhet, egyrészt mert uniós törvény szabályozza a gyártási feltételeket, másrészt pedig a fogyasztó durva megtévesztése lenne, ha egy bizonyos termék különböző összetételekben kerülne a boltokba.

A jelenlegi határozat valójában a kisiparosoknak csapás, akik mindent megragadva próbáltak ellenállni termékük védelmében: érveltek az íz és érveltek a világgazdaság szemszögéből is. Az egyik érv szerint, ha kevesebb kakaóvajat használnak, az olyan országok, amelyeknek gazdasága a kakaóbab-termesztésre és -exportra épül, tönkremennek. Nem minden ok nélkül hangoztatták ezt, hiszen tavaly októberben az elefántcsontparti polgárháború elhúzódása miatt közel másfél éves csúcspontjára emelkedett a kakaó ára a londoni árutőzsdén. Elefántcsontpart biztosítja ugyanis a világ kakaótermelésének 40 százalékát.

A profit a lényeg, nem az íz

A sors iróniája, hogy a francia kiskereskedők vesztét végül nem az angolok, hanem olyan nagyipari csokoládégyártók okozták, melyek között több francia cég is van.

Az eredeti francia recept szerint a csokoládé három alapanyagból készül: kakaóból, cukorból és a kakaóbabból nyert kakaóvajból. A kakaóvaj drága alapanyag, a növényi olajszármazékok akár hússzor olcsóbbak is lehetnek. A New York-i jegyzésű kakaóbab szeptemberi ára tonnánként 1682 dollár (közel 400 ezer forint), míg például a bombay-i árutőzsdén a szója-, illetve napraforgóolaj tonnánkénti ára 87 dollárnak megfelelő rúpia. (A szójaolaj 100 kilogrammja 356 rúpia, a napraforgóolajé 400 rúpia. 1 dollár = 45,8 rúpia.)

Forrás: Miramax

A Csokoládé című filmben Juliette Binoche egy kisváros életét bolygata fel saját főzésű csokoládéjával.

Az olyan nagyüzemeknek, mint például a Toblerone csokoládét és a Suchard termékcsaládot gyártó Kraft Foods, vagy a Nestlé, a profit a legfontosabb. Nem csoda tehát, hogy a kiskereskedőkkel szemben még a francia cégek is úgy vélekedtek, hogy jobb lenne, ha a brit javaslatra épülnének az uniós szabványok. Azt azonban elismerték, hogy óvatosan kell kezelni az ügyet. A Le Monde-nak nyilatkozva a Kraft Foods szóvivője elmondta, hogy az ügy hasonlít a genetikailag módosított termények problémájához. Csak azért, mert a határozat szerint engedélyezett a növényi olajszármazékok használata a csokoládéban, a közvélemény jelenlegi álláspontja miatt még nem biztos, hogy használni is fogjuk, mondta a francia lapnak a szóvivő. Egy közvélemény-kutatás szerint a franciák 30 százaléka ragaszkodik az "igazi csokoládéhoz".

Félnek az olcsó kelet-európai importtól a gurmand-ok

A francia fővárosban több ismert csokoládékereskedő és -gyártó kisiparos feketébe öltöztette boltját a hírre, írta a The New York Times párizsi tudósítója. A francia csokoládéfogyasztók elit klubja, a Club de Croqueurs de Chocolat főtitkára, Jean Colaneri szerint komoly következményei lehetnek a határozatnak. Colaneri úr attól tart leginkább, hogy a gyártók 5 százaléknál több növényi olajat használnak majd fel. Annak is nagy a veszélye, hogy az újonnan csatlakozó országokból "olcsó import" lepi el az uniós piacokat, idézi Jean Colanerit a The New York Times.

Az uniós szabványok meghatározásánál mindig heves vita bontakozott ki. Nem tudni még, hogy a csokoládéval kapcsolatos határozat pontosan mennyire károsítja majd meg a francia kiskereskedőket, egy azonban biztos: aki százszázalékos csokoládét vesz az Európai Unióban, mostantól kezdve számoljon azzal, hogy esetleg nem három, hanem négy alapanyag van benne.

KAPCSOLÓDÓ CIKK