Gyengíti a forintot a lengyel költségvetési krízis

Lengyelország költégvetési hiánya egyes elemzők szerint elérheti a 60 milliárd zlotyt is, a kormány által várt 45 milliárd zloty helyett. A deficit növekedése és az e körüli politikai bizonytalanság rekord alacsony szintre csökkentette a zloty árfolyamát. A zloty körüli bizonytalanság pedig a forintot is negatívan érinti. 

Középárfolyam megállapítás

Minden ország jegybanki szerepét betöltő intézménye meghatároz devizaközép-árfolyamot. Ezt az ú.n. fixinget a jegybank minden banki munkanapon egy adott időpontban teszi közzé, Magyarországon például 11 órakor. A jegybank minden devizakereskedésben résztvevő pénzintézettől kikéri azok eladási és vételi árfolyamát, és ebből számol átlagot. A deviza jelentése számlapénz, ez a fizetőeszköz elektronikus formája. A valuta ezzel szemben a kézzel fogható fizetőeszközt, a bankókat és érméket jelenti.

A zloty árfolyama szeptember 30-án érte el mélypontját az euróhoz képest. Akkor egy euró 4,6435 egységet ért a lengyel fizetőeszközből. A zloty azután gyengült jelentősen, miután a lengyel kormányzat az országgyűlés elé tárta a 2004-es költségvetési tervezetet. Ezt követően a jegybank monetáris tanácsának egyik tagja, Boguslaw Grabowski azt nyilatkozta, hogy a lengyel gazdaság 20 éve nem volt ilyen rossz helyzetben.

A külföldi befektetők elvesztették bizalmukat a lengyel fizetőeszköz iránt, írta jelentésében a Polish Media Review (PMR) üzleti információszolgáltató és tanácsadó cég. A lengyel kormányzat jövő évre tervezett megszigorító intézkedései nem nyerték el tetszésüket. 

Leszek Balcerowicz lengyel jegybankelnök röviddel ezután történt szóbeli intervenciója, amely szerint nem kell tartani a zloty árfolyamának jelentős csökkenésétől kissé erősítette a fizetőeszközt az euróval szemben október elején, a zloty azonban most is gyenge: a Lengyel Nemzeti Bank (Narodni Banka Polski) jelenlegi deviza-középárfolyama szerint egy euró 4,6156 zloty.

Nem voltak megfelelő lépések a közkiadások csökkentésére

Leszek Balcerowicz lengyel jegybankelnök

A kormányzat 2004-re elfogadta a költségvetési tervezetet, amely szerint a költségvetés hiánya a GDP 5,3 százaléka lesz. Ez a 45,5 milliárd zlotys hiány jóval meghaladja a 2003-ra tervezett 38,7 milliárd zlotyt. Egyes elemzők szerint azonban a könyvelési rendszerben bevezetett változtatásokat nem számítva a hiány akár 60 milliárd zloty is lehet. Gazdasági szakemberek szerint a kormányzat nem tett megfelelő lépéseket a közkiadások csökkentésére.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) júniusi jelentése szerint a közkiadások jelentik a legnagyobb veszélyt a lengyel gazdaságra. Az IMF szerint a hiány akár a GDP 6 százalékát is elérheti. A Standard and Poor's nemzetközi hitelminősítő a jelentésre reagálva a lengyel államadósság besorolási szintjét stabilról negatívra minősítette le.

A megszorító intézkedéseket részletesen nem közölte még a lengyel kormányzat, de annyit elárultak, hogy mintegy 32 milliárd zlotys megszorító csomagot szeretnének életbe léptetni. A jegybank és a kormányzat között korábban éles vita alakult ki arról, hogy lehet-e a jegybanki tartalékokból finanszírozni a büdzsé hiányát.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a lengyel költségvetési helyzet amiatt alakult ki, hogy a kormányzat elsődleges fontosságúnak a gazdasági növekedés fokozását tartotta. Lengyelország GDP-je ugyan a várakozások szerint 3,4 százalékkal bővül majd idén, ami elmarad a kormányzat által ideálisnak tartott 5-7 százalékos növekedéstől.

Három éve csökken a külföldi befektetések értéke

Míg a rekordévnek számító 2000-ben a külföldi befektetések közel 48 milliárd zlotyit tettek ki, ez az összeg tavaly 28 milliárd zlotyra, az idei év első nyolc hónapjában pedig 12 milliárd zlotyira zsugorodott, áll a PMR elemzésében. Emellett kedvezőtlen tendenciát mutat a külföldiek államkötvény eladása: a lengyel államkötvényeket korábban rengeteg külföldi vásárolta, mintegy 8 milliárd euró összegben volt államkötvény külföldi tulajdonban (jelenleg Magyarországon hasonló mértékű ez - a szerk.) 17-19 százalékos jegybanki alapkamat mellett. A magas alapkamat azonban azóta jelentősen csökkent - jelenleg 5,25 százalékos -, és ez azt eredményezte, hogy a befektetők elkezdték eladni államkötvényeiket, vagyis visszaváltani azokat euróra. Ez pedig csökkenti a zloty árfolyamát.

A legrosszabb esetre is fel kell készülni

Az elemzők szerint a kormányzat intézkedéseitől függ a zloty sorsa: amennyiben a költségvetési szigorítás tervezete elnyeri a befektetők bizalmát, és hihető tervekkel áll elő a kormányzat a hiány fedezésére, úgy már jövő év elejétől jelentősebb erősödést mutathat az alulértékelt zloty, a Warsaw Investment Group devizaelemzője, Marek Nienaltowski szerint. Az elemző azonban nem zárja ki a legrosszabb eset bekövetkeztét sem, ami azt jelentené, hogy a kormányzat eláll a szigorítástól. Ekkor a szakember szerint az állami pénzügyi rendszer összeomlik, a hitelminősítő intézetek rontanak Lengyelország besorolásán, és a zloty árfolyama mélyrepülésbe kezd. Az elemző ugyanakkor úgy látja, hogy a lengyel fizetőeszköz további gyengülése minden bizonnyal olyan lavinát indítana el, amit a lengyel jegybank és a kormányzat nem mer megkockáztatni.

A szakértő szerint jó eséllyel ki lehetne aknázni a zloty jelenlegi alulértékelt szintjét, hogy ismét felkeltsék az érdeklődést a deviza iránt.

A megszorítástól függhet a forint árfolyama

A forint számára nem veszélytelen a lengyel helyzet, mondta az [origo]-nak Barcza György, az ING elemzője. A szakértő szerint az elmúlt időszak tapasztalata az, hogy ha a zloty gyengül, akkor óvatosság jellemző a piacra, és nincs vételi nyomás a forinton, így a hazai fizetőeszköz is gyengülhet. A forint számára nem érdektelen tehát, hogy milyen lépéseket tesz a lengyel kormányzat, és semmiképpen nem tenne jót a magyar devizának a zloty mélyrepülése.

Barcza György úgy véli, a forintnak már az is jót tenne, ha a zloty gyengülése abbamaradna, és a helyzet kissé megnyugodna. Az elemző szerint sok külföldi intézményi befektető nem koncentrál másra, ha mozgást lát a zloty piacán; amikor nyugodt a helyzet, ráérnek foglalkozni a forinttal. Az érdekes az, hogy kezdenek megjelenni a magyar piacon azok a befektetők, akiket elidegenített a lengyel helyzet - több lengyel intézményi befektető is jelen van már Magyarországon, a szakértő szerint.