A Vatikán pénzügyei

2005.04.06. 6:55

II. János Pál pápa halála pusztán gazdasági szempontból nézve busás haszonnal kecsegteti a Róma környéki szállodatulajdonosokat, a vendéglátóipari egységeket, az utazási irodákat és természetesen a Vatikánt is: előreláthatóan akár 4 millió zarándok is érkezhet a temetésre. De mi tartja fenn a Szentszék működését? Miből gazdálkodik a világ legkisebb szuverén állama, és hogyan működik a titokzatos, pénzügyi jelentést csupán 3 éve közlő Vatikáni Bank? Összeállításunk ezekre a kérdésekre is megpróbál választ adni.

A Vatikán gazdasága rendkívül speciális, a bevételek jelentős része ugyanis nem üzleti alapú: világszerte az összes római katolikus egyházmegye évente a Vatikánba küldi a felajánlásait. Ez - a középkor óta többé-kevésbé változatlan formában létező - rendszer adja a pápai állam bevételeinek gerincét. A pápai állam ugyanakkor magánszemélyektől vagy jótékony szervezetektől is kap felajánlásokat. Ezeket együttesen péterfilléreknek nevezik, utalva az első pápára, Szent Péterre.

A Vatikánban emellett természetesen kereskedelem is folyik: a gyűjtők körében keresettek a pápai állam által kiadott bélyegek, illetve érmék. A turisták által vásárolt kegytárgyakból is jelentős bevételekre tesz szert a pápai állam, és hasznot húz a múzeumi belépőkből, a különböző kiadványokból és ingatlanokból is.

Nullázott a jubileumi szentév

A Vatikán 1970 és 1992 között folyamatosan költségvetési deficitet görgetett maga előtt. A legnagyobb államháztartási hiány 87 millió dollár volt - ez komoly reformokra késztette a városállam vezetőit, és a reformoknak köszönhetően 1993-ra sikerült ledolgozni a hiányt. Ezt követően a Vatikáni költségvetésben nyolc éven keresztül többlet halmozódott fel, a felhalmozott pénzt azonban teljes egészében elköltötték a jubileumi szentév megünneplése során. A Vatikán 2001 óta ismét államháztartási hiánnyal kénytelen szembenézni.

Most harmadszor zárt veszteséges évet a Szentszék

A legfrissebb adatok szerint a Vatikán összes bevétele 245,2 millió dollár volt az elmúlt költségvetési évben. A városállam büdzséje a 2003-2004-es évben 260,4 millió dollár volt, a Vatikán tehát 11,8 millió dolláros deficitet halmozott fel. Igen fontos bevételi forrás a Vatikáni Bank, ennek működésébe a Vatikán azonban - szuverenitására hivatkozva nem enged betekintést. A Szentszék tavaly harmadik alkalommal közölt költségvetési hiányt tartalmazó éves jelentést. A veszteség a 2002-2003-as pénzügyi évben 9,6 millió euróra csökkent, az egy évvel korábbi 13,5 millió eurós deficitről. A hiány legfontosabb okaként a Vatikán az önálló pápai állam fenntartási-helyreállítási költségeit és a Vatikáni Rádió adását - amely komoly költségeket emészt fel - jelölte meg. Ezek együttesen 213,2 millió eurót igényeltek, miközben a bevétel csak 203,7 millió eurót tett ki. A templomi felajánlások (péterfillérek) a pénzügyi évben ugyan 5,7 százalékkal 55,8 millió euróra nőttek, a Vatikán azonban a jelentés szerint attól tart, hogy az Egyesült Államokból származó bevételek a szexbotrányok miatt jelentősen csökkenhetnek.

A pápai hivatal működése a legdrágább

Fotó: EPA

Akár 4 millió zarándok érkezhet

A városállam megreformált költségvetése szigorúan a Vatikán működésére vonatkozik. A költségvetésben nem szerepel az egyházkerületek és a szerzetesrendek finanszírozása. Ugyanakkor a pápai állam ingatlanvételei és eladásai sem szerepelnek a büdzsében. A költségvetést július elején teszik közzé, a költségvetésért felelős bíborosok éves tanácskozása után.

A vatikáni költségvetés legnagyobb részét a pápa hivatalának működtetése emészti fel. A Római Kúria 2659 embert foglalkoztat. Az egykori alkalmazottakról is gondoskodnak: az eltartott nyugdíjasok száma nyolcszáz körül mozog. Vatikán városállamot 1511 alkalmazott működteti, a városállam körülbelül kilencszáz egykori alkalmazottjának fizet nyugdíjat. A Vatikán ugyanakkor rendszeresen vásárol telkeket és ingatlanokat Rómában, "a Szentszék szükségleteinek kielégítésére".

Vatikáni euró-siker

A Vatikán mint nem EU tagállam, az Európai Bizottság különleges engedélyével az eurót használja hivatalos fizetőeszköznek, csakúgy, mint San Marino és Monaco. A különleges, II. János Pál arcképével ellátott euróérméknek nagy sikere van: az első, 2002 márciusában piacra dobott, nyolc éremből álló sorozatot eredetileg 12 eurós áron értékesítették, szeptemberre azonban már több mint 1000 eurót is adtak érte. Az érmecsomagokból minden vásárló fejenként csak kettőt vehetett, 69 ezer csomag azonban rögtön elkelt.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK