Banki opcióval elúszhat az adós lakása

A bankok által egyre gyakrabban kikötött opciós jog nem fizetés esetén azt eredményezheti, hogy az adós tartozásáért cserébe a banké vagy az általa kijelölt vevőé lehet a fedezetül felajánlott ingatlan - olvasható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tájékoztatójban. A hatóság nagyobb körültekintésre inti a lakáshitelt igénylőket.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tájékoztatása szerint nehezen elérhetők és nem elegendőek a bankok ügyféltájékoztatói az általuk kínált hitelkonstrukciók feltételeiről, illetőleg a szerződésszegés (nem fizetés) következményeiről. A PSZÁF honlapján folyamatosan tájékoztatja az ügyfeleket a lakáshiteleket kínáló bankok kondícióiról, a devizahitelek kockázatairól, legújabb közleményeiben pedig a lakáshitelekhez a jelzálog mellett gyakran kikötött opciós (vételi) jog következményeire hívja fel a figyelmet. Emellett az általa felügyelt hitelintézeteket is tájékoztatja arról, hogy a jövőben minden ügyféltájékoztatóban közérthetően ismertetniük kell a vételi jog ismérveit, és az esetleges nem fizetés esetén várható következményeket is. A fogyasztók és az egész piac védelmét szolgáló felügyeleti tájékoztatók célja, hogy a jelzálogalapú hitelezéssel kapcsolatban ne fordulhassanak elő visszaélések.

Mire figyeljen az ügyfél?

A PSZÁF az alábbiakra hívja fel azoknak az ügyfeleknek a figyelmét, akik olyan hitelt igényelnek, amelynek visszafizetését a tulajdonukban álló lakás, családi ház, építési telek vagy egyéb ingatlan jelzálogjoga és esetleg emellett opciós (vételi) jog biztosítja.

Minden szerződőnek joga és érdeke, hogy - még a közjegyző előtti végleges aláírás előtt - megismerje a pénzügyi intézménnyel kötendő hitelszerződés teljes szövegét. Át kell olvasni figyelmesen a szerződést, és csak akkor szabad aláírni, ha a felvetett kérdésekre egyértelmű és megnyugtató választ kapott a hitelnyújtótól. A szerződés aláírásával az adós arra kötelezi magát, hogy a hitelszerződés előírásait maradéktalanul teljesíti. Amennyiben ezt elmulasztja, szerződésszegés címén jogi lépéseket tehetnek ellene, és ezzel bekerülhet a központi hiteladós-nyilvántartásba, amely a későbbi hitelfelvételeket megnehezíti.

Amennyiben az adós nem fizeti vissza a hitelt, a pénzügyi intézmény követelését a szerződés szerint fogja érvényesíteni, ami ezt eredményezheti, hogy az adós elveszíti a biztosítékul szolgáló ingatlan tulajdonjogát. Ezért a szerződéskötéskor tisztában kell lenni az alábbi következményekkel:

• A hitelnyújtó minden eszközzel arra fog törekedni, hogy a hitel megtérüljön, s ezért minél jobb biztosítékokat kíván kikötni a hitelszerződés fedezeteként. Ilyennek számít elsősorban a kezesség, a jelzálogjog és az ingatlanra kikötött vételi (opciós) jog.
• Amennyiben az adós késlekedik a hitel törlesztésével, a hitelnyújtó intézkedéseket tehet, ezért fontos előre és egyértelműen tisztázni: mi számít késedelemnek és az milyen intézkedéssel jár.
• Késedelem esetén a vételi jog kikötésével a hitelnyújtónak joga lesz arra, hogy a biztosítékul szolgáló ingatlan tulajdonjogát a tulajdonos külön beleegyezése nélkül megszerezze, illetve - ha ezt is kikötötte - a tulajdonjog megszerzésére mást jelöljön ki.
• A hitelezőnek joga van az adóssal szembeni lejárt követelését és annak biztosítékait másra átruházni. Amikor egy hitel visszafizetése kétségessé válik, a hitelező bankok gyakran adják át a követelést adósságkezelő partnereiknek. Így az adós korábban ismeretlen személyekkel is kapcsolatba kerülhet.
• A hitelszerződés futamideje alatt a biztosítékul szolgáló ingatlan értéke változhat. Figyelni kell arra, hogy a hitelező által kínált megállapodás - a vételi jog gyakorlása esetén - az esetleges értékváltozást (növekedést) elismeri-e.
• Lényeges eleme egy szerződésnek az is, hogy ha az ügyfél a tartozását nem tudná törleszteni, akkor a biztosítékul szolgáló ingatlan értékesítéséről - méltányos időtartamon belül - önállóan ő gondoskodhasson. Figyelni kell arra, hogy tartalmazza-e ezt a lehetőséget az opciós megállapodás.