Megjelent a jenhitel a piacon

A hazai bankok nagyvállalati ügyfeleik kérésére ma már készek jenhitel folyósítására. Árazása ugyan keményebb, mint a jól bejáratott termékeknél, ám így is megtérül az euró és a dollár, valamint a jen kamatszintje között jelenleg fennálló különbség miatt.

A nagyvállalati ügyfélkör számára már ma is elérhető a jenalapú devizahitel - derült ki a Napi Gazdaság körkérdéséből. A választ adó pénzintézetek legtöbbje - köztük a Magyar Fejlesztési Bank is - úgy nyilatkozott, hogy készek jenben denominált kölcsönt nyújtani ügyfeleiknek. Aligha van olyan bank ma Magyarországon, amelyik nagyvállalati partnere számára ne tudna akár jenalapú finanszírozást is biztosítani, amennyiben az ügyfél ezt kívánja - vélekedik Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője.

Abban ugyanakkor megoszlanak a vélemények, hogy a rendkívül olcsó forrásnak számító, ám hektikus árfolyammozgásokra képes egzotikus devizából milyen feltételek között éri meg a pénzintézeteknek hitelt folyósítaniuk. A K&H Banknál úgy vélik, a kölcsön árazása nem a hitel devizanemétől, hanem az ügyfélkockázattól függ, vagyis a bank alapmarzsa ugyanakkora a jen esetében, mint például az eurókölcsönöknél. Hasonló állásponton van a HVB Bank is: ők sem alkalmaznak külön kockázati felárat ezekben az esetekben, hiszen az árfolyamkockázatot ténylegesen az ügyfél viseli. Ugyanakkor ha az árfolyamváltozás miatt a hitelkeret fedezettsége szignifikánsan csökken, az ügyfelet pótfedezet biztosítására kötelezhetik. Az MKB-nál viszont azt mondják, hogy a jenhitelnél az árazás keményebb, mint a jól bejáratott euró- vagy akár dolláralapú termékeknél, ám ez nem okoz akkora többletköltséget az ügyfélnek, hogy ne térülne meg abban a különbségben, ami az euró és a dollár, valamint a jen kamatszintje között jelenleg fennáll.

Mindazonáltal a nagyvállalati ügyfélkörre általánosan az a jellemző, hogy a cégek döntően abban a devizanemben szeretnek eladósodni, amelyben bevételeik keletkeznek, ezért a devizahitelek között az euróhitelek a legkelendőbbek.

Más a helyzet a kis- és középvállalati szegmensben. Mint azt Csubák Krisztián, a K&H senior marketingigazgatója elmondta, ennek az ügyfélkörnek a bankolásában nagymértékben a lakossági ügyfélkör szokásai köszönnek vissza, itt a kamatszint a leginkább meghatározó. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt hónapokban a vállalati hiteleknél is előretört az euróhiteleknél olcsóbb svájcifrank-alapú finanszírozás. A K&H statisztikái szerint a kkv-hiteleknek egyelőre csak 30 százaléka devizahitel, amelyeknek 80 százalékát ugyanakkor frankban veszik fel ügyfeleik. Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy az éven túli, beruházási célú kölcsönöknél a devizakölcsön már 50 százalék fölé nőtt a szegmensben. Boldis Zoltán, a Budapest Bank termékfejlesztési vezetője szerint bankjuknál a kkv-ügyfelek döntően az euró- és a dollárhiteleket keresik a devizakölcsön-palettáról.

Abban a megkérdezett bankok egyetértenek: a lakosság és a kkv-k számára túl nagy kockázat lenne jenalapú hitelt kínálni, ráadásul a szegmens egyelőre elégedett a forintfinanszírozásnál lényegesen olcsóbb devizaajánlatokkal. Persze - teszik hozzá - a verseny miatt bármikor lehet olyan pénzintézet, amelyik ilyen merész lépésre szánja el magát.