Módosították a társasházi kamerarendszerek működési szabályait

Az Országgyűlés közelmúltban hozott döntése alapján a társasházak elektronikus megfigyelő rendszerének létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet.

A rendelkezés újdonsága, hogy eddig - elvileg legalábbis - a tulajdonostársak száz százalékának igenlő szavazata dönthetett. Ennek ellenére, érthető okokból, sokszor úgy is megtörtént a kiépítés, hogy nem mindenki igen szavazata állt rendelkezésre.

A biztonsági érdekek miatt így a hazai társasházak egy részében jogszabály ellenes módon építették ki a jelenleg is működő rendszereket, az Országgyűlés ezt a helyzetet kívánta megoldani a társasházi, illetve a lakásszövetkezeti törvény erre vonatkozó módosításával.

A jogszabály előírja azt is, hogy a szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban megállapított - adatkezelési szabályokat.

A kiépítés új feltételei

A törvénymódosítás pontosítja és újrafogalmazza a kiépítés feltételeit. A kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálhatja.

A fennálló körülményeknek azt is valószínűsíteniük kell, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el, az elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed, és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával.

A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve.

A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés - a helyiség rendeltetéséből fakadóan - az emberi méltóságot sértheti (például: öltöző, illemhely).

Tizenöt napig kell tárolni

A felvételeket a rögzítést követő tizenötödik napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban bizonyítékul felhasználható.

A felvételek a módosítás szerint akár polgári peres eljárásban is felhasználhatóak, például az érintett személy, vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokban. E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

A felvételek továbbítása

A kamerarendszer által rögzített felvételeket az üzemeltető azokat csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges és a jogsértő cselekmény megelőzése, vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben jogosult megismerni, és a felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére továbbíthatja.

A továbbításra kizárólag törvényben meghatározott esetekben és a felvételre igényt tartó adatkezelési jogalapjának megfelelő igazolása után kerülhet sor. A felvételeket a továbbítás megtörténte után haladéktalanul törölni kell.

Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerarendszer által rögzített felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított tizenöt napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak üzemeltetője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.

A felvételen szereplő természetes személy érintett számára biztosítani kell valamennyi, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben felsorolt jognak az ott meghatározott korlátozások figyelembevételével történő gyakorlását.

A felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvételt, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.

A tájékoztatás módja

A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan, a megfelelő tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazására.

A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is, utóbbi kötelessége pedig, hogy érintett személyt - kérésére - köteles tájékoztassa a felvételek készítésével kapcsolatos minden tényről, így különösen annak céljáról és jogalapjáról.

Tájékoztatni kell az üzemeltetésre jogosult személyéről, a felvételek készítésének időpontjáról és tárolásának időtartamáról, továbbá arról, hogy kik ismerhetik meg a felvételeket, és a tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira is.