Magáncélra is létrejöhet alapítvány

Az új Polgári törvénykönyv egyik legfontosabb változása, hogy amennyiben az alapító okiratban megjelölt célkitűzések nem ütköznek a törvényben tételesen meghatározott, valamely kizáró okba, lehetséges a magáncélra történő alapítványrendelés.

Alapítvány a gyermekek oktatása érdekében is tehető

A jelenlegi szabályozás szerint alapítvány csak tartós, közérdekű célra alapítható, e rendelkezésen lazít az új kódex, így alapítványrendelés magáncélra is történhet. A közérdekűségnek a továbbiakban elsősorban a közhasznú, illetve kiemelten közhasznú minősítésben lehet szerepe.

Ki lehet kedvezményezett?

A fenti könnyítés nem jelenti az egyéb korlátok megszűnését. Alapítvány nem hozható létre jogszabályba ütköző, vagy azt megkerülni akaró célra. Nem ütközhet jó erkölcsbe, valamint célja - a meghatározott kivételektől eltekintve - nem irányulhat az alapítók, a csatlakozók, a kezelő, vagy kuratóriumának tagja, és e személyek hozzátartozóinak kedvezményezésére.

Ugyanakkor, kivétel a fenti szabály alól, ha az alapító célja nem más, mint hozzátartozói, vagy a csatlakozó személy hozzátartozói tudományos, vagy művészeti tevékenységének támogatása, alkotásainak gondozása, vagy e személyek ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátása költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal, vagy egyéb módon történő támogatása.

A kuratóriumi tagok, az alapítvány kezelője azonban semmilyen esetben nem lehetnek kedvezményezettek, ugyanakkor - hogy kicsit bonyolítsuk a helyzetet -, a kuratóriumi tag hozzátartozójánál nincs ilyen megkötés: az alapító hozzátartozójához hasonlóan minősül, azaz, lehet kedvezményezett.

Célok és tevékenység

Nem követelmény az új Polgári törvénykönyv szerint az sem, hogy a cél úgymond tartós legyen - ez mindig a cél függvényében dönthető el. Például, az alapítvány célja egy emlékmű felállítása, pontosabban, az ehhez szükséges pénz összegyűjtése, ilyenkor tartós működése feleslegesnek tekinthető.

Az alapítvány rendeltetésével azt sem ellentétes, ha az adott esetben egyetlen személy érdekét szolgálja, így például, egy beteg gyógyításának költségeit hivatott biztosítani. Ám figyelem, az egyedi kedvezményezett érdekeinek előmozdítása nem lehet az illető jövedelem szerzésének segítése.

A hitelezők védelmét szolgálja azon rendelkezés, hogy ha az alapító okirat az alapítványt üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására is feljogosítja, akkor az alapítvány javára rendelt vagyon nem lehet kevesebb a korlátolt felelősségű társaságok mindenkori jegyzett tőke minimumánál. (Ez jelenleg 500 ezer forint.)

Nincs lehetőség az úgynevezett gazdasági alapítvány létrehozására. Üzletszerű gazdasági tevékenység abban az esetben sem lehet az alapítvány elsődleges alapítási célja, ha az alapító okirat rögzítené, hogy az üzleti tevékenységből származó eredmény nem osztható ki az alapítók, csatlakozók között.

Az alapítvány üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel az alapító okiratban rögzített cél, vagy célok megvalósításának elősegítése érdekében folytathat. Erre sem kerülhet azonban sor akkor, ha az üzleti tevékenység az alapítványi cél megvalósítását veszélybe sodorhatná.

Az üzletszerű gazdasági tevékenység alárendelt, kisegítő szerepét teszi egyértelművé az a rendelkezés is, amely nemcsak az alapító, a csatlakozó által juttatott vagyon kivonását tiltja meg, de a vállalkozás eredményét sem engedi az alapítók, és a csatlakozók között felosztani.

Új rendelkezés - amely nagy előrelépés -, hogy az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló kérelem elektronikus úton is előterjeszthető. Ám ez nem kizárólagos lehetőség, megmarad a régi, "klasszikus" papíralapon történő nyilvántartásba vételi kérelem lehetősége is.

A csatlakozók

Az alapítvány olyan jogi személy, amelynek - eltérően a gazdasági társaságoktól, vagy például, az egyesülettől - nincs tagsága, az alapítványhoz később csatlakozókat nem illeti meg eleve az alapító jogállása, nem jön létre a csatlakozó és az alapítvány között tagsági jogviszony.

Az alapító meghatározhatja a csatlakozók jogait, ám a tagi minősítést az alapító sem biztosíthat. Annak azonban nincs akadálya - sőt kifejezetten hasznos lehet az alapítvány szempontjából -, ha az alapító maga helyett egy, vagy több csatlakozót feljogosít az alapítói jogok gyakorlására.

A csatlakozónak a nyílt alapítvány javára tett felajánlása, vagyonrendelése éppúgy végleges és visszavonhatatlan, mint az alapítóé. A különbség technikai természetű, a csatlakozó esetében értelemszerűen nem az alapítvány nyilvántartásba vétele, hanem azon időpont a releváns, amikor a vagyoni hozzájárulását az alapítvány rendelkezésére bocsátotta.

Az alapítvány vagyona

Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére az alapító okiratban előírható, hogy a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapítót, vagy az általa meghatározott személyt illeti meg azzal, hogy ez a vagyonrész nem haladhatja meg az alapító által juttatott vagyont.

Ez a megfogalmazás azért fontos, mert egyértelművé teszi: a jogutód nélkül megszűnő alapítvány megmaradt vagyonát elsősorban az alapítvány hitelezőinek kielégítésére kell fordítani.

A következő rendelkezés: az alapító az általa juttatott vagyonról az alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor is határozhat, ha az alapító okirat ilyen esetre a vagyonról nem rendelkezik, vagy a rendelkezés nem teljesíthető.

Egyértelmű tehát, az alapítványt nyilvántartó bíróság beavatkozási lehetőségére csak a végső esetben van sor, akkor, ha a hitelezők kielégítését követően rendelkezésre álló vagyonmaradvány sorsáról az alapító nem határozott.

Újabb lépcsőfok: ha az alapító nem rendelkezik a megszűnő alapítvány vagyonáról, vagy ha az alapító által megjelölt személy a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg, a vagyon, vagy vagyonrész, a nyilvántartó bíróság által kijelölt hasonló célú alapítványt illeti meg.

Átalakulás, megszűnés

Alapítvány csak alapítvánnyal egyesülhet, alapítvány csak alapítványokra válhat szét. Nincs lehetőség arra, hogy az alapítvány gazdasági társasággá alakuljon át, még non profit gazdasági társasággá sem "változhat át". Az általános jogutódlás kizárólag akkor megengedett, ha az egyesülésben csak alapítvány vesz részt.

A bíróság az alapító kérelme alapján az alapítványt megszünteti, és egyben a nyilvántartásból törli, ha az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg.

Törli, ha az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, vagy nem vált ugyan lehetetlenné, ám az alapítvány további működtetése a körülmények lényeges megváltozása folytán okszerűtlen lenne. Akkor is megszűnésre kerül sor, ha az alapító okiratban meghatározott idő eltelt vagy feltétel bekövetkezett.

Ha valamelyik megszűnést eredményező ok bekövetkezik, a kuratórium értesíti az alapítót a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A jogutód nélkül megszűnő alapítványnak a hitelezői igények kielégítése után megmaradó vagyonáról a bíróság az alapítvány törlését elrendelő határozatában rendelkezik.

Az új szabályoknak megfelelően az alapítvány akkor is megszüntetésre kerülhet, ha az alapítványi cél megvalósítása nem válik ugyan lehetetlenné, ám az alapítvány további működtetése a körülmények lényeges változása folytán okszerűtlen, értelmetlen lenne.

Törvényességi felügyelet

Az alapítvány működése felett az ügyészség gyakorolja a törvényességi felügyeletet, és ha kell, a bírósághoz fordul; utóbbi határidő kitűzésével "kéri" a jogszabálynak, az alapító okiratnak megfelelő működés helyreállítását.

A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság megszünteti az alapítványt, és törli a nyilvántartásból. Sőt, mi több: az ügyész még arra vonatkozóan is adhat be keresetet, hogy az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlenné vált.