Megtetszett az EU-nak a betétek lefölözése

Vágólapra másolva!
Több vezető európai uniós politikus szerint is elképzelhető, hogy a jövőbeli bankcsődöknél ugyanúgy bevonnák a nagybetéteseket is a mentésbe, mint ahogy azt Cipruson teszik. Erről hamarosan jogszabály is készülhet.
Vágólapra másolva!

Új, európai uniós jogszabályba foglalnák a ciprusihoz hasonló bankmentő megoldást, amely szerint a jövőben a nagybetétesek pénzét is fel lehetne használni a csőd szélére jutott bankok szanálásához. Ezt az Európai Parlament egy befolyásos politikusa, a svéd Gunnar Hökmark mondta a Reutersnek.

A politikus hangsúlyozta, hogy a 100 ezer euró alatti betétesek pénzét az uniós szabályok garantálják, az e fölötti összegeket nem. Meggyőződése szerint a parlamenti képviselők többsége támogatja a javaslatot, amely azt is tartalmazná, hogy egy esetleges bankmentésbe a kötvénytulajdonosokat is bevonnák. A jogszabály 2015-ben léphetne életbe.

Hökmark ezért arra biztatott minden betétest, hogy nézze meg, mely bankba teszi a pénzét, és legyen tisztában a kockázatokkal. Olyan szabályokat kell alkotni, amelyek révén a befektetők érdekeltek abban, hogy tudják, mekkora kockázatot vállalnak, és térképezzék fel, hogy a bankjuk fizetőképes-e - fogalmazott a politikus.

Egyedi eset, de...

A ciprusi mentőcsomaggal kapcsolatban az európai politikusok néhány nappal ezelőtt még azt hangoztatták, hogy Ciprus esete egyedi, és a mediterrán szigetország számára kidolgozott megállapodás nem teremt precedenst. Ezt kedden is elismételte az Európai Bizottság egységes piacért és szolgáltatásokért felelős szóvivője, Chantal Hughes.

"A szigetország rendkívüli helyzetbe került, amire megoldást kellett találni, és úgy gondoljuk, hogy sikerült megtalálni a jó megoldást, de ez nem jelenti azt, hogy ez lenne a tökéletes modell, vagy egy minta, amelyet bármikor újra fel lehet használni" - hangoztatta Michel Barnier uniós biztos szóvivője.

Chantal Hughes ugyanakkor azt nem zárta ki, hogy a nem garantált, 100 ezer eurót meghaladó betétek tulajdonosai végső soron veszteségeket legyenek kénytelenek elszenvedni, ha egy bank bajba kerül. "Világos szabályok vonatkoznak majd a követelések rangsorolására, hierarchiájára, és ez nem zárja ki, hogy a 100 ezer eurónál nagyobb betétek is azok közé az eszközök közé kerüljenek, amelyek bevonhatók a veszteségmegosztásba" - fejtette ki a szóvivő.

A kisbetéteseket védik

"Szeretném ugyanakkor világossá tenni, hogy nem fordulhat elő az, hogy a veszteségmegosztásba a 100 ezer eurót meg nem haladó betéteket is bevonják, ez sem most, sem a jövőben nem történhet meg" - szögezte le Michel Barnier szóvivője.
Egy nappal korábban már Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport vezetője is hasonlóan fogalmazott, amikor azt mondta, a ciprusi megoldás mintaként szolgálhat a bankmentéshez az eurózóna más országaiban is.

Chantal Hughes szerint ugyanakkor a bankunió megvalósulásával a ciprusihoz hasonló helyzet nem ismétlődhet majd meg, mert feláll a közös bankfelügyelet, a bankokra vonatkozó új előírásoknak köszönhetően pedig a pénzintézetek sokkal "ellenállóbbak, erősebbek és szilárdabbak" lesznek. A szóvivő kiemelte, hogy ezek az új szabályok a bizottság értelmezésében teljes eszköztárat nyújtanak, és világos útmutatást adnak majd, hogy megelőzhetőek legyenek a gazdasági sokkot okozó bankcsődök, időben be lehessen avatkozni, vagy szükség esetén szanálni lehessen egy pénzintézetet.

A bankmentésre és -szanálásra vonatkozó újságírói kérdésre Hughes úgy nyilatkozott, hogy annak lehetséges módja a bizottság jelenlegi javaslata szerint az úgynevezett "bail-in", a hitelezői veszteségmegosztás, amelynek keretében a részvényesek befektetéseiből és kötvényesek követeléseiből oldanák meg a bajba jutott bank feltőkésítését.

Cipruson akár 40 százalék elveszhet

Mindeközben Cipruson még mindig nem döntötték el, hogy a nagybetétesek pénzük hány százalékát veszítik el. Mihalisz Szarrisz, a BBC-nek adott nyilatkozatában kedden azt mondta, akár 40 százalék is lehet a veszteségleírás, de a pontos arány még nincs meghatározva. "Amit láttam, az arra utal, hogy 40 százalék közelében lesz" - tette hozzá a ciprusi pénzügyminiszter.

A ciprusi kormány a 10 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomag fejében vállalta, hogy további 5,8 milliárd eurót saját erőből teremt elő, túlnyomórészt a 100 ezer eurót meghaladó bankbetétekre kivetett egyszeri adóval. Szarrisz szerint a bankok több mint egyheti szünet után csütörtökön kinyitnak, és a nagymértékű betétkivonás megakadályozása céljából bevezetendő tőkekorlátozásokat valószínűleg néhány héten belül fel lehet oldani. A tőkemozgást semmiképp sem fogják hónapokig vagy évekig korlátozni, mint Izlandon, amelyen négy éve szintén végigsöpört a bankválság - mondta. Szarrisz utalt rá, hogy a tőkemozgást valószínűleg "kétcsatornás rendszerben" korlátozzák, ahol a két legnagyobb bankra szigorúbb megkötések vonatkoznak.

Közben a ciprusi rádió azt jelentette, hogy a különadó mértéke elleni tiltakozásul lemondott Andreasz Artemi, a Bank of Cyprusnak, az ország legnagyobb bankjának az elnöke.