Áfacsalás ellen számlabélyeg

"Számlabélyeg" bevezetését javasolják független szakértők a szervezett áfacsalások visszaszorítására. Az ötlet megvalósításával azonosítható okirattá válna a számla - írja a Népszabadság.

Kovács László megfontolja

Magyar szakértők már Kovács Lászlót, az Európai Unió adóügyi biztosát is megkeresték javaslatukkal, amely elejét vehetné a Magyarországon és sz Unióban egyaránt óriási károkat okozó szervezett áfacsalásnak. Az ötlet lényege, hogy valamennyi számlakibocsátónak számlabélyeget kellene ragasztania az összes számlájára. A számlabélyeg egy tízkarakteres, betű-szám kombinációval készülő öntapadós, hologramos, szigorú számadású bélyeg lenne, amit a számlakibocsátók az APEH-től rendelhetnének meg.

Az egyik, nevének mellőzését kérő ötletgazda a Népszabadságnak azt mondta: ma a számítógépes programokkal készített számlák "semmiféle okirati jelleggel nem bírnak". A közönséges géppapírra kinyomtatott számlák alján ott áll ugyan, hogy a számla megfelel az ilyen-olyan rendelet előírásainak, a számlabefogadó azonban korántsem lehet biztos abban, hogy ez igaz is. A bélyeg felragasztásával a számla egyfajta speciális okirattá válna, amelynek befogadója biztos lehet abban, hogy a hamisítás ellen kellőképpen védett bélyeg alapján kétséget kizáróan azonosítani lehet a kibocsátót. A szakértők a számlabélyeg meglétét az áfavisszatérítés előfeltételéül szabnák.

Az Európai Unióban a "körhinta" módszerrel fosztogatják az államok költségvetéseit. Szervezett csoportok értékes, ám kisméretű, könnyen szállítható termékeket vásárolnak, amelyeket papíron egyik uniós tagállamból a másikba visznek, majd egy harmadikba és így tovább. Minden egyes adásvétel után visszaigénylik a vevők az áfát, amit soha senki nem fizetett meg. A The Guardian szerint 50, a Financial Times elemzői szerint 60 milliárd euró bevételtől esik el az Európai Unió a szervezett áfacsaló hálózatok tevékenysége miatt. Ez az összeg több, mint amennyit az Unió agrártámogatásokra fordít.

Magyarországon manapság az importáfacsalás dívik: a magyar vámhivatalokban elvámoltatott árut papíron egy másik uniós tagállamba szállítják, ezért a vámkezeléskor nem kell megfizetni az importáfát. A terméket azonban adózatlanul Magyarországon hozzák forgalomba. Ezért is lehetségee, hogy - független szakértők szerint - Magyarországon a vállalatoktól és magánszemélyektől a törvényekben előírt adók kevesebb mint 70 százalékát szedi be az állam.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint jó az elgondolás, de végrehajthatatlan. Évente százmilliárdos nagyságrendben bocsátanak ki számlákat a magyar vállalkozások, ennyi példányhoz bélyeget gyártani és azokat forgalmazni szinte lehetetlen. A bélyeghamisítók ellen nehéz védekezni, a visszaélések ellen így ez a rendszer sem nyújt megnyugtató védelmet

Európa legtöbb országában akár egy sajtpapírt is elfogadnak számlaként, s kevés olyan ország van, ahol - mint nálunk - kizárólag sorszámozott, szigorú számadású iratokat fogadnak el számlaként - mondta Zara.