Az oroszok megvennék a Malévot

Sokadszorra próbálja az állam pénzzé tenni a Malévot. A légitársaságot csak az elmúlt évben kétszer próbálták eladni, sikertelenül. A privatizációt eddig leginkább az akadályozta, hogy a légitársasággal több tízmilliárdos adósságállomány jár hozományként, ez pedig nemigen hozta meg a befektetők kedvét a vásárláshoz. Az [origo] információja szerint a Borisz Abramovics nevével fémjelzett AirBridge ismét versenybe száll a légitársaságért.

Ferihegy már elkelt, a Malévot sokadszorra kínálják

Kedden ismét eladásra kínálta fel a Malévot az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. A nemzeti légitársaság részvényeinek 99,950 százalékát kínálja eladásra a privatizációs hatóság. A részvénypakett értéke 3 498 278 870 forint. Az ÁPV Zrt. legalább 90 százalékban készpénzes fizetést ír elő, a fennmaradó részt kárpótlási jegyben fizethetik ki. Az árat egészben vagy részletekben fizetheti ki a győztes ajánlattevő, a fizetést harminc napon belül kell megkezdeni.

"Közzé tettük az ajánlatot, jelenleg az érdeklődőkre várunk. Ugyanakkor mi is kutatunk lehetséges vevők után" - nyilatkozta az [origo]-nak Oravecz Péter, az ÁPV Zrt. kommunikációs igazgatója. Oravecz elmondta, a privatizációs szervezet célja az, hogy "mindenképpen eladják a portékát".

Mit adnak?

A légitársaság eladása az elmúlt évek történései alapján nem ígérkezik olyan sikertörténetnek, mint a több százmilliárd forintos bevételt hozó tavalyi Budapest Airport-privatizáció. A Malév ugyan megfelelő célpont lehet, egy kelet felől az EU-ba terjeszkedni akaró nagy légitársaságnak, a cég értékét ráadásul a OneWorld légiszövetségi tagsága is növeli. Ugyanakkor a légitársaság leginkább milliárdos veszteségeiről és a több mint 30 milliárd forintra rugó adósságállományáról ismert. A Malév vezetése augusztus elején egy nyilatkozatot adott ki, amelyben kiállt a privatizáció mellett. A nyilatkozatot a tulajdonos ÁPV Zrt.-nek is átadták.

A légitársaság sokat javított ugyan a helyzetén az elmúlt év folyamán, azonban a társaságot még mindig a magas adósságok és a milliárdos veszteségek jellemzik. A társaság a 2005-ös év során 3,055 millió utast szállított, ez éves összevetésben 9,3 százalékos jaulás volt. Ugyanakkor a 2005-ös év során felszökő üzemanyagárak miatt a társaság 1,3 milliárd forintos veszteséget termelt.

Az, hogy a veszteség ilyen alacsony szinten tudott maradni, annak köszönhető, hogy a Malév az év folyamán felre csökkentette a cég kötelékén belül dolgozó alkalmazottak számát. Ugyanakkor a Malév köré szerveződő, az utóbbi időben leginkább csak veszteséget termelő kiscégek közül hármat is értékesítettek - ezzel jelentős pluszsúlytól szabadították meg a mélyrepülő légitársaságot. A Malév ugyanakkor a földi kiszolgálókat és a műszakiakat foglalkoztató cégében 3,7 milliárdos tőkeemelést hajtott végre.

Olaszoktól oroszokig

Az állam nem először próbálja eladni a Malévot: 1992-novemberében az olasz Alitalia légitársaság 35 százalékos részesedést szerzett a cégben a Simest olasz bank tőkeemelésével. Az együttműködés 1997-ig tartott, ekkor az Alitalia részvényeit magyar bankok vásárolták vissza, a Malév újra állami tulajdonba került vissza.

Az Alitalia frigy nem jött be

Ezt követően egy kudarcba fulladt privatizációs kísérlet következett: a magyar befektetőkből álló Aviation Solution Befektetési Konzorcium tett ajánlatot a légitársaságra, ez azonban nem volt elegendő az ÁPV Zrt.-nek.

Legutóbb 2005 februárjában írtak ki privatizációs pályázatot a nemzeti légitársaságra. Akkor összesen öt cég nyújtott be pályázati anyagot a légitársaságra, ezek közül az ÁPV Zrt. hármat tekintett tényleges ajánlatnak, a másik két cég esetében a vagyonkezelő szerint mindössze szándéknyilatkozatról volt szó.

A 2005 tavaszán beérkezett három ajánlatot a magyar szakemberekből álló Aviation Solution Befektetési Konzorcium (ASBK), a szibériai KrasAir és a négy orosz légitársaságot tömörítő AirUnion tulajdonosa, Borisz Abramovics kisebbségi tulajdonában lévő cége, az AirBridge Rt., illetve a sármelléki repülőteret is üzemeltető ír csoport nyújtotta be. Az ÁPV Zrt. azonban a pályázat kiírásában meghirdetett határidőn belül nem hirdetett eredményt. A befektetők túl keveset ígértek a Malévért: bár készek voltak részben vagy egészen átvállalni a Malév adósságait, azonban a légitársaságért mindössze 150-200 millió forintot kínáltak.

Az eredménytelenül zárult pályázatot követően április hatodikai határidővel írtak ki újabb, ezúttal zárt, tárgyalásos tendert a cégre. Összesen 11 cég érdeklődött, közülük hat bizonyult komoly érdeklődőnek: a Krasair, az Argus Capital Ltd. befektetési alap, a milánói központú, jelenleg 12 gépet üzemeltető Air Europe, a Demján Sándor nevéhez köthető Euroinvest Rt., egy portugál légitársaság, illetve az Aviation Solution Befektetési Konzorcium (AVBK) kereste meg az ÁPV Rt.-t vételi szándékkal.

A beérkezett ajánlatok közül az ÁPV Zrt. hármat talált alkalmasnak további tárgyalásokra. Az egyik ajánlattevő személye titokban maradt ugyan, rajta kívül a tulajdonos a Krasairrel és az AVBK-val kezdte meg a tárgyalásokat. Időközben az AVBK mellett lehetséges partnerként feltűnt a lengyel nemzeti légitársaság, a LOT is.

Abramovics újra versenybe száll

Az ÁPV Zrt. végül az AirBridge Rt.-vel kezdett tárgyalni, amely a KrasAir tulajdonos Borisz Abramovics 49 százalékos kisebbségi tulajdonában lévő Magyarországon bejegyzett vállalat. Szakmai körök szerint a kérdés leginkább az volt, hogy mennyit vállal át a befektető a Malév közel 36 milliárd forintnyi hitelállományából. A tárgyalások kapcsán a Fidesz nemzetbiztonsági kockázatokat emlegetett, és azzal vádolta meg Veres János pénzügyminisztert, hogy az orosz befektető érdekében folytatott lobbitevékenységet. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) kockázatelemzést készített a privatizáció kapcsán.

Eddig négyszer próbáltak túladni rajta

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. akkori közlése szerint az Airbridge egymilliárd forintot ajánlott a Malév 99,95 százaléknyi részvényéért, és több ütemben négymilliárd forint tőkeemelést is vállalt. Ezen túl egy éven belül 13 milliárd forint banki kölcsönt előtörlesztett volna, és további 19 milliárd forint hitelt - amelyet a Magyar Fejlesztési Bank Rt. nyújtott - 25 év alatt fizetett volna vissza az ajánlat szerint.

A sok bírálat miatt az ÁPV Zrt. végül 2005. augusztus 26-án lefújta a sokat vitatott Malév-privatizációt. Arra hivatkoztak, hogy egyik ajánlat sem volt megfelelő a nemzeti légitársaság eladásához. Az ÁPV Zrt. ugyanakkor a tender lefújásakor közölte: még középtávon sem látja célszerűnek a Malév Rt. állami kézben tartását.

A meghiúsult privatizációt követően Abramovics 2006 januárjában már úgy nyilatkozott, hogy a választások lezárulása után a politikai szempontokat ismét a gazdasági realitások váltják föl, ez pedig kedvező helyzetet teremt a Malév megvásárlásához.  Az orosz üzletember szerint a Malévot néhány év alatt nyereségessé lehetne tenni.

"Az AirBridge mindenképpen versenybe száll a Malévért" - reagált az [origo]-nak a privatizáció hírére Leonov Péter, a cég igazgatósági tagja. Leonov szerint korai volna azt fontolgatni, hogy milyen ajánlatot tesz majd a cég. "Egyelőre tájékozódunk, erre két hónap áll rendelkezésre, de a cél az, hogy megvásároljuk a Malévot" - summázta a helyzetet Leonov.

Barsi Szabó Gergely