Egy euróbevezetési kritériumnak sem felelünk meg

Az eurócsatlakozásnak csak akkor van értelme, ha a piac már hitelesnek fogadta el a reformokat - mondta Lámfalussy Sándor professzor csütörtökön egy euróval foglalkozó konferencián. A tanácskozáson előadást tartott Joaquín Almunia, az Európai Unió pénzügyi biztosa. Beszédében kiállt a konvergenciaprogram mellett, megfelelő arányúnak nevezve az intézkedések összetételét.

Almunia már nem kritikus

Joaquín Almunia kezdésként elmondta, hogy az euró bevezetéséről nagy (volt) a vita szinte minden tagállamban, mivel új fejezetet nyit az európai monetáris integrációban. Egyúttal köszönetét fejezte ki a szintén jelen lévő Lámfalussy Sándornak, akit az euró atyjaként tartanak számon.

Almunia szerint az eurózóna kibővítése a régi és az új tagállamok számára egyaránt hasznos, hiszen stabilitást jelent, megszünteti az átváltási kockázatot és csökkenti a gazdasági sebezhetőséget, bizonytalanságot. Almunia figyelmeztetett ezen előnyök árára is: a csatlakozó ország elveszíti az önálló monetáris politika lehetőségét - azonban ha a gazdaság kellőképpen integrálódik az unióba, akkor ez nem jelenthet problémát.

Almunia határozottan cáfolta, hogy az euróért fizetendő ár nagyobb, mint az előny, amit a csatlakozók szereznek. Ám már a csatlakozás előtt megfelelő kondíciókat kell teremteni, hogy garantáltan stabil legyen a makrogazdaság és flexibilis a munkaerőpiac. Magyarország kapcsán a biztos elmondta, a kritériumok közül jelenleg egyiknek sem felel meg az ország gazdasági helyzete.

Bár Magyarország túl van egy hosszú dezinflációs folyamaton, a magyar infláció még mindig magasabb az árstabilitásnak tekintett 2,8 százaléknál, és 2007-ben is magas marad. Almunia szerint növelni kell a termelékenységet, hogy ez változhasson. A magas árnyomást pedig csökkenteni kell.

A költségvetésről szólva a biztos elmondta, a büdzsé helyzete Magyarországon igen bonyolult, tekintve, hogy az EU-ban a miénk a legmagasabb deficit (10,1 százalék). Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a deficitcsökkentésre életbe léptetett intézkedéseket kellő szigorral kell végrehajtani. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek fenntartható kiadáscsökkentést eredményeznek. Az így megtakarított pénzt más területekre lehet áramoltatni.

Az átváltási stabilitásról szólva Almunia elmondta, Magyarország még nem lépett be az ERM2 átváltási sávba, így a forint továbbra is viszonylag sebezhető, mindenképpen szükség volna tehát a fiskális konszolidációra. A kamatszint fejezi ki a biztos szerint legjobban a piaci bizalmat az ország iránt, márpedig Magyarországon az egyik legmagasabb a kamatszint.

Almunia szerint igen fájdalmas, hogy évente a GDP 4 százalékát kell kamatköltségekre fordítani, ezért a biztos strukturális reformok végrehajtását sürgette. Szerinte meg kell mutatni, hogy az ország elkötelezett a reformok mellett, ez nemcsak az eurózónába való belépést, de masszív és hosszú távon stabil makrogazdasági környezet megteremtését is segíti.

A konvergenciaprogramról Almunia megjegyezte, hogy a bizottság tagjainak kritikus álláspontja csak addig tartott, amíg alapos vizsgálatnak nem vetették alá a programot, és ki nem derült számukra, hogy a bevételnöveléssel megfelelő kiadáscsökkentés áll szemben, és ez képezi az intézkedések többségét.

Ugyanakkor Almunia elmondta, hogy az Európai Bizottságnak komolyabb eszközökre is szüksége van, hogy számon kérje az egyes tagállamokon mind a növekedési és stabilitási egyezmény, mind pedig a lisszaboni egyezmény vállalásainak tényleges betartását.