Korlátoznák a rokkantnyugdíjasok keresetét

2007.04.10. 7:31

A kormányzat tervei szerint kizárólag azok igényelhetnek rokkantsági nyugdíjat a jövőben, akik a rehabilitációs eljárást követően sem képesek teljes értékű munkára. Ezzel egyidejűleg átalakítják az egészségkárosodás minősítési rendszerét, illetve szigorítják a nyugdíj melletti munkavégzés szabályait is.

Nem hoz alapvető változásokat a rokkantsági nyugdíj rendszerében a rehabilitációs járadék bevezetéséről szóló törvénytervezet. Újdonság azonban, hogy a módosul az egészségkárosodás minősítési rendszere. A munkaképesség általános csökkenése helyett az úgynevezett összervezeti egészségkárosodás mértékét, ennek alapján pedig a munkaképesség-változást fogja a jövőben megállapítani az eljáró orvosszakértői szervezet.

Ennek megfelelően módosulnak a nyugdíjtörvény rendelkezései. Így 2008-tól az a személy lesz jogosult rokkantsági nyugdíjra, aki 79 százalékot meghaladó egészségkárosodást szenvedett. Az aki 50-79 százalék közötti egészségkárosodást szenvedett akkor kaphat ellátás, ha az igénylő az eredeti munkakörében, illetve a képzettségi szintjének megfelelő más munkakörben rehabilitáció nélkül nem foglalkoztatható. A rokkantnyugdíjazásnak ugyanakkor mindkét esetben előfeltétele, hogy az egészségkárosodás következtében az érintett keresetének legalább a 20 százalékos csökkenése várható, továbbá, hogy az orvosszakértői vélemény alapján nem rehabilitálható.

Akár a teljes nyugdíjat is megvonhatják

Az előterjesztést készítő minisztériumok - Szociális és Munkaügyi Minisztérium, illetve Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - álláspontja szerint elengedhetetlenül szükséges a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés korlátozása is, mivel a jelenlegi szabályozás visszaélésre adhat lehetőséget. Igazságtalan és célszerűtlen ugyanis, hogy a rokkantnyugdíj és a kereset együttes összege jelentős mértékben meghaladhatja a rokkantosítás előtti (valorizált) keresetet. A legális foglakoztatást ellenben nem lehet korlátozni. Nincs akadálya ugyanakkor annak, hogy a rokkantsági nyugdíj folyósítását a munkavégzésre tekintettel részben, vagy egészben megszüntessék. A súlyos egészségkárosodást szenvedett rokkantak munkavállalásával összefüggésben azonban a minisztérium kevésbé szigorú szabályozás bevezetését tartja csak szükségesnek. Az ilyen esetekben ugyanis a nyugdíjas kizárólag a különleges egyéni és családi erőfeszítések eredményeként képes rendszeresen dolgozni.

Ennek megfelelően azt javasolják, hogy az I. és II. csoportos rokkantsági nyugdíjasok esetében ne legyen, vagy csak kiugróan magas jövedelem esetén legyen korlátozás. A III. csoportos rokkantsági nyugdíjasok a korábbi kereset meghatározott mértékéig (kb. 80 százalékáig) a teljes nyugdíjukat megkapnák, ezt követően azonban sor kerülne a rokkantsági nyugdíj 50 százalékos átmeneti (pl. az adott évre szóló) csökkentésére. (A jelenlegi szabályok szerint a III. rokkantsági csoportba sorolják azt, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen. A II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de képes saját maga ellátására, az I. csoportos rokkantak ellenben mások gondozására szorulnak.)

A törvénytervezet előkészítői szerint a jövőben felül kellene vizsgálni azoknak a rokkantsági nyugdíjjogosultságát, akik tartósan olyan munkát végeznek, amivel korábbi keresetüket elérik. Ők ugyanis önrehabilitációt hajtottak végre, mivel az új munkakörükben már nem tekinthetőek szakmailag rokkantnak. Az ilyen esetekben ösztönző elem lehetne, hogy a nyugdíjuk 40-60 százalékát 3-5 évig továbbra is megkapnák.

Az SZMM és az IMR a korlátozások betartásának a szigorú, APEH bevonásával történő ellenőrzését javasolja azzal, hogy önmagában a részmunkaidő nem mentesítene a kereseti korlát alól és megszűnne az úgynevezett kiegészítő vállalkozói státusz is. A bejelentés nélkül foglalkoztatott rokkantnyugdíjasok nyugdíját pedig 3-6 hónapig szüneteltetni kellene.

A jövőben is a nyugdíjbiztosítóhoz kell fordulni

A nyugdíjbiztosítási igazgatóságon lehet majd mind a rehabilitációs járadékot, mind pedig a rokkantsági nyugdíjat igényelni. Az igazgatóság indítja el a szolgálati idő és a keresetcsökkenés vizsgálatát, illetve kezdeményezi a szakértői vizsgálatot. Az orvosszakértői intézet az új minősítési eljárásnak megfelelően megállapítja az összervezeti egészségkárosodás mértékét és az ebből eredő szakmai munkaképesség-változást. A szakvéleményében rögzíteni kell a rehabilitálhatóságot, annak lehetséges irányait, az orvosi, szociális és foglalkozási rehabilitáció egyéni szükségleteit, valamint a rehabilitációs járadék folyósításának javasolt időtartamát. A szakértői tevékenységet folytató Országos Orvosszakértői Intézet átalakul. A szervezet új elnevezése Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet lesz.

A nyugdíjbiztosítási igazgatóság feladata, hogy a jogosultsági feltételek és a szakvélemény alapján döntsön az ellátás megállapításáról (rehabilitációs járadék, rokkantsági nyugdíj), illetve a kérelem elutasításáról.

A rehabilitációs járadék bevezetéséről szóló törvényhez fűzött minisztériumi előterjesztés szerint a legalább 25 év szolgálati idővel rendelkezők maguk dönthetnének arról, hogy rehabilitációs járadék helyett rokkantsági nyugdíjat kívánnak igénybe venni. Az időszakos felülvizsgálatra kerülő rokkantnyugdíjasok közül pedig a rehabilitációra alkalmasak 2009. január 1-jétől bekerülnének a rehabilitációs járadékosok közé.

Farkas Katalin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK