Lerövidítené a gyest az OECD

A gyermekgondozási szabadság rendszerének átalakítását és idejének alapos lerövidítését, valamint a nyugdíjkorhatár fölemelését javasolja Magyarországnak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A magyar kormány azonban részben ellenáll a nemzetközi szervezet törekvéseinek.

Andrew Dean

Az államháztartás és a hozzá kapcsolódó elosztási rendszerek reformjának lendületét fenn kell tartani, de további területeken is jelentős lépéseket kell tenni - hangsúlyozta Andrew Dean, az OECD igazgatója a Magyarországról szóló 2007-es országtanulmány keddi ismertetésekor. Az igazgató szerint elsősorban az egészségügyi, az önkormányzati és a szociális támogatási rendszer átalakítására van szükség.

Az OECD értékelői egyetértettek abban, hogy Magyarországon nagyon hosszú a gyermekgondozási szabadság, és úgy értékelik, hogy annak lerövidítésére és rendszerének reformjára van szükség. Andrew Dean elmondta: ha 9 vagy 12 hónapos lenne a gyermekgondozási szabadság, az még megosztotta volna az értékelőket, ám a jelenlegi 3 éves időtartamot egyértelműen túl hosszúnak és károsnak tartják. Szerintük ugyanis rontja a költségvetés egyensúlyát, az aktív keresők arányát a társadalmon belül, és a munkáltatókat arra ösztönzi, hogy kevesebb gyermekeket vállaló nőt alkalmazzanak.

A magyar kormány azonban nem támogatja teljes mértékben az OECD javaslatát. Veres János pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi demográfiai helyzetben fontosabb szempontnak ítélik a születések számának növelését, mint a költségvetésben elérhető megtakarítások növelését. Kovács Álmos államtitkár pedig azt mondta, hogy a kívánt célokat elsősorban az ösztönzőrendszer átalakításával, nem pedig korlátozásokkal akarják megközelíteni.

Az OECD szerint teljes egészében meg kellene szüntetni a korkedvezményes nyugdíjba vonulási rendszert, mivel az nem csökkenti a nyugdíjkifizetés mértékét. A "csökkentett korkedvezményes nyugdíj" intézményét pedig szerintük biztosításmatematikai alapra kell helyezni. A testület hangsúlyozza, hogy a reformnak mindenképp ki kell terjednie a törvényes nyugdíjkorhatár 62 év fölé emelésére.

Az OECD szükségesnek tartja az egészségügyi reform továbbvitelét, az önkormányzati rendszer átalakítását és a nyugdíjrendszer módosítását is. Andrew Dean elmondta, a szervezet szerint sok kis önkormányzat helyett kevesebb nagyobbra volna szükség, mert jelenlegi formájában túl költséges és nem elég hatékony az önkormányzatok működése.

A szervezet szerint ugyan a közkiadások sikeres reformjához szükség van az önkormányzati rendszer átalakítására, ám megértik, hogy politikai korlátok kizárják a települési önkormányzatok nagy számban történő egyesítését. Ugyanakkor támogatandónak ítélik a kormány azon célját, hogy a megyeiek szerepét regionális önkormányzatok vegyék át. Az OECD mindemellett szükségesnek tartja az önkormányzatok finanszírozási rendszerének átalakítását is.

A nemzetközi szervezet az egészségügyi rendszer folyamatban lévő reformjával kapcsolatban megjegyzi, erősíteni kellene a háziorvosok szerepét annak érdekében, hogy vissza lehessen szorítani a kórházi szakorvosi ellátás túlságosan gyakori igénybe vételét. Az OECD szerint a kórházvezetőknek nagyobb hatáskort kellene kapniuk, és nagyobb felelősséget viselniük az általuk irányított intézmény gazdálkodásáért.

Az oktatási rendszer reformja keretében az OECD olyan tandíjrendszer bevezetését szorgalmazza, amelyben a díjakat egységesen alkalmazzák, és a fennálló diákhitelrendszerre építik. A reform során szükségesnek látják, hogy gyengüljön a jelenlegi szoros kapcsolat a vizsgaeredmények és a díjak között.

Újságírói kérdésre Andrew Dean elmondta, hogy az OECD szerint a forint kétszer 15 százalékos árfolyamsávja szükséges ahhoz, hogy a magyar nemzeti valuta bekerüljön az Európai Monetáris Unióba, még akkor is, ha a sáv léte bizonyos esetekben kényelmetlennek bizonyul.

Giczi József