Az átlagfizetés kevés az egészséges táplálkozáshoz

Az élelmiszerár-emelések előtt kiszámoltuk, mennyit költ egy négytagú család a napi betevőre. Az eredmény szerint átlagfizetésből már augusztusban sem lehetett egészségesen táplálkozni. A világgazdaság problémái, az apadó készletek és a szeszélyes időjárás sem kedvez a spórolásnak.

A hús már nem sokáig olcsóbb, mint tavaly év végén volt

Egy felnőtt havi 33 191 forintból tudja megvásárolni a létfenntartáshoz szükséges alapvető cikkeket augusztusban az [origo] számításai szerint. (A számítás módszertanát a cikk végén találja). Az élelmiszer költsége ebből 31 862 forint, egy gyermek esetén pedig 24 789 forint.

A nettó átlagkereset havi 112 300 forint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait ismerve. Egy kétgyermekes család havi 113 301 forintot, azaz több, mint egy átlagos nettó havi bért költ élelmiszerre Magyarországon. Amennyiben a tisztító- és tisztálkodó szereket is beleszámoljuk, akkor még rosszabb a helyzet, 118 027 forint az alapvető szükségletekre fordított összeg. Miközben azonban a nettó jövedelmek alig - mindössze évi 1,2 százalékkal - emelkednek, az élelmiszerárak jelentős drágulás előtt állnak.

Átlagosan 15-20 százalékkal kell majd többet fizetni az élelmiszerért szeptembertől, de az előrejelzések szerint a 40 százalékos áremelés sem lesz ritka bizonyos cikkek esetén. Így a négytagú átlagos családok élelmiszerköltségei legalább 127 123 forintra emelkednek, 20 százalékos áremelés esetén pedig 132 650 forintból biztosítható az egészséges tápanyagbevitel.

Az augusztusi költségeket ráadásul jócskán csökkentette a fogyasztói kosárban szereplő zöldségek és gyümölcsök alacsony ára. Egy kilogramm paradicsom például pontosan kétszer annyiba került év elején, mint augusztusban.

Néhány jellemző élelmiszer ára	2006 december	2007 január	2007 augusztus
Pulykamell	639 Ft/kg	639 Ft/kg	749 Ft/kg
Sertéskaraj	1564 Ft/kg	1564 Ft/kg	1219 Ft/kg
Étolaj	260 Ft/l	260 Ft/l	269 Ft/l
Kenyér	99 Ft/kg	175 Ft/kg	189 Ft/kg
Burgonya	138 Ft/kg	158 Ft/kg	215 Ft/kg
Alma	109 Ft/kg	139 Ft/kg	299 Ft/kg
Paradicsom	349 Ft/kg	339 Ft/kg	199 Ft/kg
Tej	209 Ft/l	209 Ft/l	215 Ft/l

Az év eleji energiaár- és adóemeléshez képest nem sokat drágultak az alapvető cikkek, ezek költsége fejenként mindössze 1500 forinttal emelkedett tavaly óta. Sőt a sertés -és marhahús most olcsóbb, mint év végén volt. Lényegesen csak a pékáru drágult azóta, mintegy harmadával. Egy négytagú család költségeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

Egy négytagú család költségei	2006 december	2007 január	2007 augusztus
Élelmiszer összesen	107 413 Ft	110 617 Ft	113 301 Ft
Alapvető cikkek összesen	112 014 Ft	115 275 Ft	118 027 Ft

Az emelkedés okai és következményei

A mezőgazdaságban a tavaszi fagyok és a száraz, meleg nyár miatt kialakult vészhelyzet miatt a búza ára az év eleji szint közel duplájára emelkedett a Budapesti Árutőzsdén. A hiány a kukorica esetén még súlyosabbnak ígérkezik, mert az aszály miatt a termés a várakozások felénél is kevesebb lesz. Magyarországon a kukorica a takarmánygyártás pótolhatatlan alapanyaga, ezért drágulása mindenképpen kihat az állattartókra. Az ágazat alacsony tartalékai és jövedelmezősége rákényszeríti a termelőket és a feldolgozókat arra, hogy továbbhárítsák a költségnövekedést, így az a fogyasztói árakat is felhajtja, és közvetlen hatással lesz a hús- és tejtermékek árára. Mivel a környező országokban is hasonló gabonahiány mutatkozik, a kereslet tartós lesz, nem lehet számítani az import árletörő hatására.

Az európai és ausztrál időjárási hatások mellett a világgazdaság változásai is erősítik a gabonahiányt: a kínai és indiai teljesítménynövekedés, valamint a bioüzemanyagok térhódítása egyaránt apasztja a készleteket Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint.

Az élelmiszerár-emelés másodlagos inflációs hatásokat okoz, valamint a monetáris politika szempontjából is váratlan kockázati tényezővé vált. Összességében előfordulhat, hogy az infláció még januárban sem megy a 7-8 százalékos szint alá - állítja az elemző.

Suppan szerint a külkereskedelmi mérleg év elején tapasztalt javulása a háromszorosára növekedett gabonakivitelnek volt köszönhető. Mivel a gazdálkodók azt szeretnék elérni, hogy tartsák itthon a maradék 1,2 millió tonna intervenciós gabonát a hiány elkerülésére, így vagy a magyar állatállomány csökken, vagy a külkereskedelmi deficit nő.

Az élelmiszeradag számítása

A normatív, azaz elégséges élelmiszer mennyiségének számításához az Országos Élelmiszer -és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által megadott adatokat vettük alapul. Ezeket használja a KSH a létminimum-számítás élelmiszer-kosarának számításához is. A létminimum élelmiszer-kosarának tartalma közepes fizikai igénybevétel mellett fedezi az átlagos felnőttek egészségügyi és táplálkozás-tudományi követelménynek megfelelő teljes tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-igényét.

A létminimum-számítás normatív élelmiszerkosara	Havi mennyiség
Hús, hal	4,2 kg
Tojás	18 db
Tej	8 liter
Sajt, egyéb tejtermékek	2,8 kg
Zsiradékok	1,8 kg
Cereáliák	9,9 kg
Cukor, kakaó, méz	1,3 kg
Burgonya	5,2 kg
Friss és tartósított zöldség	11,7 kg
Friss és tartósított gyümölcs	6,1 kg
Fűszerek, kávé, tea, üdítők	- kg

Az OÉTI számításai szerint a 14 évnél fiatalabbaknak a felnőttek élelmiszer-normatívájának 77,8 százalékára van szükségük. Az alapvető cikkek közé, az élelmiszerek mellett a szükséges tisztálkodó- és tisztítószereket soroltuk.

Az adagok ismeretében összeállítottunk egy vásárlói kosarat, amely megfelelő minőségű, és követhető árú termékeket tartalmaz. A termékek összeállításánál igyekeztünk kiszűrni a szezonáis változásokat, és a megfelelően változatos étrendről is megpróbáltunk gondoskodni. A kosárban lévő tételek árait mindig ugyanabban a budapesti hipermarketben vizsgáltuk.