Atomerőműről szavaztatná a népet Fodor

Új atomerőmű építéséről népszavazáson kell dönteniük az embereknek Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint. Az atomenergia jövője is van olyan fontosságú ügy, amibe az embereket be kell vonni - mondta a miniszter egy energiapolitikai konferencián.

Gondolni kell a Paksi Atomerőmű utáni időkre

Korábban a miniszterelnök is úgy foglalt állást, hogy súlyánál fogva "az a helyes, hogy Magyarországon erről a kérdésről népszavazás döntsön majd". Ugyanis "atomenergiára építve villamos energiát termelni, az nem csak energiapolitikai, hanem ennél sokkal szélesebb értelmű biztonsági és környezetvédelmi kérdés is" - érvelt Gyurcsány Ferenc.

Egy új atomerőmű megépítéséről mint opcióról beszélni kell - mondta Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára. Amennyiben az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentése a legfontosabb kihívás, akkor az atomenergia megfelelő opció - jelentette ki a szakállamtitkár, utalva arra, hogy az atomerőművi energiatermelés nem jár szén-dioxid-kibocsátással. 

Számos európai országban az atomenergiát egyre inkább "zöldenergia-fajtának" tekintik, Magyarország azonban nem osztja ezt a véleményt - állította Felsmann. Ugyanis a nukleáris energia egyes fontos környezetvédelmi kérdésekre valóban választ ad, ugyanakkor felvet több más környezetvédelmi, például hulladéktárolási gondot - tette hozzá. A szakállamtitkár szerint meg kell vitatni annak a gyakori környezetvédő felvetésnek a realitását is, hogy a magyarországi áramfogyasztás 38 százalékát adó Paksi Atomerőmű felváltása milyen energiaforrással és milyen közgazdasági, illetve környezetvédelmi áron lehetséges.

A paksi erőmű élettartamának meghosszabítását már megszavazta a parlament, a munkálatok 2010 után kezdődhetnek. A felújítás után Pakson még mintegy 20-25 évig lehetne nukleáris energiát előállítani. Emellett azonban Magyarországnak szüksége lesz egy új atomerőműre is, és az építési előkészületeit sürgősen meg kellene kezdeni - mondta Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. Hasonló véleményen van a szaktárca is, a GKM szerint 2020 után elkerülhetetlen lesz új atomerőmű üzembe helyezése. Egy atomerőmű felépítése az engedélyeztetéssel, tervezéssel együtt évtizedes, igen drága projekt, ezért már most gondolni kell a paksi reaktorok leállítása utáni időre. A kormány egyébként középhosszú távon nem számol az atomenergia energiamixből való részesedésének növelésével, vagyis a magyar áramtermelésnek úgy 35-40 százalékát fedezné ilyen forrásból.

A nukleáris energia megítélése Magyarországon kedvezőbb, mint Nyugat-Európában, de ez a megítélés folyamatosan változik - elsősorban a klímaváltozásról érkező hírekkel összefüggésben. A fosszilis energiaforrásokkal (szén, olaj, gáz) szemben gyarapodó fenntartások pozitív irányban változtatták meg az emberek nukleáris energiáról vallott véleményét, és mintha a technológia biztonságosságába vetett hit is erősödne a csernobili tragédia emlékének halványodásával.

Az Eurobarometer 2005-ös adatai szerint az uniós országok közül Ausztriában a legmagasabb az atomenergia békés felhasználását elutasítók aránya: az alpesi országban a megkérdezettek 88 százaléka negatívan viszonyul a hasznosításhoz, míg 8 százalék támogatja azt. Az ellenzők és a támogatók aránya Görögországban 86:9, Cipruson 81:10, Írországban 70:13, Spanyolországban 71:16, Lengyelországban 66:26, Dániában 66:29, Olaszországban 66:30, Németországban 59:38, Szlovéniában pedig 54:44. Más országokban viszont többen támogatják, mint ellenzik az atomenergia hasznosítását. Így például Magyarországon 65:31, Svédországban 64:33, Csehországban 61:37, Litvániában 60:27, Finnországban 58:38, Szlovákiában 56:40, Franciaországban pedig 52:41 arányban vannak többségben a támogatók.

[origo]/MTI