Konszenzust teremthet a nyugdíjreform

A nyugdíjreform ügye pártállástól függetlenül konszenzust teremt a szakértők között - jelentette ki Kiss Péter kancelláriaminiszter a Pénzügykutató és az Allianz Hungária által szervezett csütörtöki konferencián, ahol Varga Mihály, a Fidesz alelnöke tízpontos nyugdíjreform-javaslatot tett.

Varga Mihály

A költségvetésnek idén 500 milliárd forinttal kell kiegészítenie a 2600 milliárd forintos összegű nyugdíjkasszát, ezért mind rövid, mind hosszabb távon változtatni kell az egyensúly megteremtése érdekében - mondta Kiss Péter. Még idén a törvényhozás elé kerül az előre hozott nyugdíjazás újraszabályozása, a javaslat szerint a férfiak 60, a nők 59 év felett lennének jogosultak az előre hozott nyugdíjra - jelezte a miniszter.

Varga Mihály szerint ki kell jelölni a nyugdíjreform indulásának céldátumát, hogy tudjuk a "partraszállás idejét", s erre a 2013. év alkalmasnak tűnik. A volt pénzügyminiszter többek között a magyarországi 57,3 százalékos alacsony aktivitási ráta növelését, a minimálbér adómentességének újragondolását, a munkaerőpiacon való maradást ösztönző rendszert és a 2001-ben megkezdett állami egyéni számlás nyugdíjrendszer kiépítésének folytatását javasolta, megjegyezve, hogy annak leállítása 2002-ben óriási hiba volt az új kormány részéről.

A rokkant ellátást le kell választani az öregségi ellátástól - ajánlotta Varga Mihály, aki egyetértett Bokros Lajos ismert tételével, miszerint meg is kell változtatni az elnevezést, ami valójában nem nyugdíj, hanem segély, ráadásul a 800 ezer "rokkant nyugdíjas közül 450 ezer korhatár alatti". 

A Fidesz politikusának ajánlása szerint változtatásra szorul az alacsony öngondoskodási arány, amit adókedvezményekkel is segíteni lehet, s ugyancsak ösztönözni szükséges a gyermekvállalást. Varga Mihály osztja azokat a szakértői véleményeket, amelyek szerint a nyugdíj induló helyettesítési rátája, azaz a tényleges nyugdíj és a korábbi nettó jövedelem hányadosa túlságosan magas.

Fékezni kell az átcsoportosítás ütemét az első pillérből a másodikba, illetve ezzel összefüggésben kampányt kell folytatni az első pillér mellett is  - javasolta a volt pénzügyminiszter, azzal indokolva, hogy többszázezer állampolgár lépett át a második pillérbe, noha az számára "nem érte meg".

"Az állami nyugdíjrendszert, akárcsak az egészségügyet, ki kell venni a politikai osztály homokozójából" - figyelmeztetett ismét Bokros Lajos professzor. A Közép-Európai Egyetem vezérigazgatója érdekes összefüggésre hívta fele a figyelmet: nemcsak a második pillér, azaz a magán-nyugdíjpénztári hozamok függnek össze a gazdaság fejlődésével, hiszen zéróhoz közeli növekedés mellett nyilvánvalóan alacsonyak a hozamok, hanem az első pillér költségvetési helyzete is. Ha szárnyalna a gazdaság, akkor nyilvánvalóan a nyugdíjkassza gyorsabban egyensúlyba kerülhetne a nagyobb adójövedelmek nyomán - magyarázta a volt pénzügyminiszter.

A jelenlegi nyugdíjrendszeren változtatni kell, hiszen azt üzeni, hogy minél előbb, kedvező feltételek mellett lehet nyugdíjba vonulni - jelentette ki Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter. A jelenlegi, pontosabban az időközben már korrigált nyugdíjrendszer azért szorul átalakításra, mert rossz üzenetet hordoz, azt, hogy "az élet alapvető célja, a minél hamarabbi, minél nagyobb nyugdíj melletti visszavonulás" - mondta Draskovics Tibor. A miniszter elmondta: a nyugdíjreform középtávú célja, hogy kialakuljon a rendszer pénzügyi egyensúlya, a lényege, hogy a munkaerőpiacon való minél hosszabb maradásra ösztönözzön - hangsúlyozta Draskovics Tibor.

Arra kérte a véleményformáló értelmiséget: segítsen elterjeszteni azt a nyilvánvaló követelményt, hogy a nyugdíjkorhatárt fokozatosan emelni kell, összefüggésben a várható élettartam növekedésével. A tárca nélküli miniszter előadásában a szükséges reformok lényegét azzal magyarázta, hogy a társadalmi juttatások méretét összhangba kell hozni a társadalom jövedelemtermelő képességével, az "értelmesen beszedhető adók tömegével". 

Szakmai egyetértés alakult ki a korhatár szükséges emeléséről - közölte Holtzer Péter, a miniszterelnök által létrehozott "Nyugdíjkerekasztal" elnöke. Az ismert nyugdíjszakértő felhívta a figyelmet arra, hogy 2008 tavaszára, nyarára elkészülnek a nyugdíjreformhoz szükséges hatásvizsgálatok, amelyek egyrészt a fiskális, másrészt a társadalmi hatásokat mérik fel. A Varga Mihály által felvetett 2013-as dátum kitűzhető, de jó lenne azt is eldönteni, hogy egy politikai konszenzussal elindított nyugdíjreformot ne lehessen például a 2014. évi választás után megváltoztatni, visszacsinálni - hangsúlyozta Holtzer Péter.