Hazavághatja a termőföldet az energiafű

Az energianövényekért hatalmas lobbi küzd Európában, az energiafüggőség okozta pánik felgyorsította az engedélyeztetést, uniós forrásokat nyitott meg, amikre bomba üzleteket lehet alapítani, biztos haszonnal. Amennyiben megvalósulnak az egyelőre csak a tervezőasztalon létező elképzelések, az ország termőterületének mintegy negyedét uralhatja az energiafű, s ez különösen annak fényében aggasztó, hogy rendkívül agresszív, a földet kiszipolyozó növényről van szó.

Érzékeny az egyensúly

Az unió számára a biomassza energetikai hasznosítása a legfontosabb prioritás, legalábbis az EU mezőgazdasági főbiztosa, Marian Fischer Boel nyilatkozata szerint. Ez látszik a dotáción is, az így termelt "zöld" villamos energiát 17 forint helyett 23-24 forintért kell átvennie az áramszolgáltatónak a hosszú távú szerződések alapján.

Az energianövények termelését is erősen támogatják, 45 euró kiegészítő támogatás jár hektáronként. A géptámogatások is 10 százalékkal magasabbak a speciális gépekre, például a brikettálóra. Az évelő energianövények telepítését is támogatják. A finanszírozás 85 százaléka uniós, 15 százaléka pedig nemzeti forrásból származik. Tisztán nemzeti forrásból támogatják a kutatást és ismeretátadást az energianövények kapcsán, de ezek a keretek - mint azt az [origo]-nak Varga Tamás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) témafelelőse elmondta - nem a széles rétegeknek szólnak.

Sivatagg válik a termőföld

Az energianövények termelése mellett lobbizók érvrendszere a fenntartható fejlődés, a megújuló energia, és a globális ökológiai katasztrófa elkerülésének hangzatos és jól ismert frázisaira alapoz. A botanikusoknak és természetvédőknek azonban komoly aggályai vannak mindhárommal kapcsolatban. A fenntarthatóság ugyanis nem valósul meg akkor, ha agresszív, gyorsan terjeszkedő, ráadásul tájidegen hibrideket telepítünk be, amelyek megváltoztatják a tájat, kiszoríthatják az őshonos kultúrákat, és kiszipolyozzák a földet, terméketlenné, gyakorlatilag sivataggá téve.

Márpedig a nagy sietségben sebtében zajlottak le a engedélyeztetések, a vizsgálatok lépcsőinek átugrásával - hívják fel a figyelmet a természetvédők, szakemberek véleményére hivatkozva. Az mindenképpen riasztó, hogy a terjedés megakadályozása érdekében ugyan kötelező az ültetvények körbeszántása kaszálás után, de a közelben fekvő vasútvonalak mentén máris megtalálható az energiafű vadon termő formája - külföldi példák is azt bizonyítják, hogy kiszabadul a termőhelyről.

A munkahelyteremtés, illetve vidékfejlesztés is szerepel az érvek között, ám a gazdálkodóktól származó információk alapján hosszú távú beszállítói szerződéseket kötnek a gabonatermelőkkel sok kötelezettséggel, mélyen a jelenlegi piaci ár alatt. Így tehát nincs tolongás, főleg mivel a szabadföldi növénytermesztés jelentős átalakulás előtt áll az unióban. Ha eltörlik az intervenciót és a támogatások egy részét, akkor ugyanis nem biztos, hogy megéri majd ugyanazt termelni, és ilyen helyzetben nem bölcs dolog tíz éves szerződést aláírni.

Pedig nagy szükség lenne a gazdák lelkesedésére, mert a jelenleg engedélyeztetési szakaszban lévő tíz, egyenként 50 kilowattos biomassza erőmű alapanyagszükségletét 600 ezer hektáron lehet megtermelni, ami a magyar termőterület több, mint tíz százaléka (információik szerint a tervezett erőművek fűtését biztosító fűtőanyag töredékére is alig kötöttek szerződést a termelők, mivel a beruházók melléktermékként kezelik e mezőgazdasági alapanyagot és meglehetősen nyomott árakon vennék csak át - az állattenyésztők például sokkal többet fizetnek a szalmáért).

Ha ehhez hozzávesszük azt az FVM-től származó adatot, miszerint a jelenleg tervezett bioetanolt előállító üzemek a termőföldek 16-17 százalékát kötik le, akkor azt az adatot kapjuk, hogy a művelésben lévő területek negyedén energiát termelünk. Márpedig az Európát jelenleg sújtó gabonahiány miatt égbe szökött termény- és takarmányárak alapjaiban rengetik a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart. Elgondolkodtató tehát az élelmiszer-előállítás és az energiatermelés közötti egyensúly, a fenntartható fejlődés szempontjából is.

Veszélybe kerülhet az aszúsodás

A globális hatások tekintetében lehet hogy a szalmaerőművek kedvezőbb hatást fejtenek ki a hagyományos energiagyáraknál, lokális katasztrófával azért még fenyegethetnek. A szerencsi hőerőmű például két kilométernél közelebb épül a város központjához, és a kéményből mérges gázok, toxinok távoznak. Ez az erőmű más szempontból is aggályos, nem készült ugyanis semmiféle hatástanulmány arról, hogy a hőszennyezés nem borítja-e fel a világörökségi védettség alatt álló tokaji borvidék aszúsodást lehetővé tevő mikroklímáját.

Az alapanyagok erőművekbe történő beszállítása azonban biztosan a teherforgalom növekedésével jár, a környék lakosai szempontjából tehát biztosan nem érvényesül a biojelleg. Igyekeztünk megtudni Hujber Ottótól, az erőművet építő BHD Zrt. igazgatóságának elnökétől olyan körülményt, ami alapján megnyugodhatnának a környékbeliek, de hiába olvastuk és hallgattuk tüzetesen korábbi nyilatkozatait, és tettünk fel neki számos konkrét kérdést, a cikk megjelenéséig nem sikerült ilyen információhoz jutnunk.

Valóban megéri?

Az energiát előállító erőművek hatékonysága is elgondolkodtató. A közmeghallgatásokon óriási eredménynek beállítva 30 százalékos hatékonyságról számolt be a befektető, tehát szerinte a biomassza 70 százalékos veszteséggel hatékony és környezetbarát a működés. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az így előállított villamosenergia szállításakor a veszteség szintén kétszámjegyű százalékban. A növényekben tárolt energiának tehát jó, ha negyede hasznosul, ami leglábbis felvet környezettudatossági szempontokat. Egy korszerű, biomassza-tüzelésű kazán hatékonysága például közel 80 százalékos, ráadásul ott nincs szállítási veszteség sem.