Jó üzlet a szélerőmű - már spekulánsok is megjelentek

Nagy volt a tülekedés annak idején a szélerőművek engedélyeztetése körül, hiszen a hatóság csak alig ötödét engedélyezte a befektetők terveinek. Azóta azonban még ennek a kisebb lehetséges kapacitásmennyiségnek is csak kis része épült fel, ezért sokan spekulánsokat gyanítanak a háttérben. Pedig szélerőművet építeni nem rossz üzlet - most éppen a spanyol Iberdrola invesztálna gyenge 40 milliárd forintot magyarországi szélkerekekbe -, a gazdasági tárca szerint hamarabb megtérül és vitathatatlanul tisztább, mint a manapság terjedő biomassza-erőművek.

Szélkerekek Dánia partjainál - ők már tisztán látják a jövőt

Ha csak a legszelesebb területeken hasznosítanánk a szél energiáját 100 méter oszlopmagasságú, 100 méter rotor-átmérőjű, 2 megawatt teljesítményű szélerőművekkel, akkor akár a teljes magyar villamosenergia-szükséglet felét is megtermelhetnénk az ország területének mindössze 4,5 százalékán - mondja a Magyar Szélenergia Társaság.

A Magyar Tudományos Akadémia számításai szerint is a szélenergia elméleti összpotenciálja Magyarország területén meghaladja energiafogyasztásunk 50 százalékát is, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szerint viszont gazdaságosan csupán az ország energiaigényének alig több mint 0,5 százaléka lenne kitermelhető szélből. Ráadásul még ennek az utóbbi értéknek is csak nem egészen 3 százalékát hasznosítjuk, vagyis az igényeknek összességében csupán néhány tízezrelékét fedezzük szélenergiából.

Pedig a szélenergia kitermelése nem rossz üzlet, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szerint a szélkerékbe való befektetés kevesebb, mint 7 év alatt megtérül, vagyis hamarabb, mint a szintén támogatott biomassza erőművekbe irányuló invesztíció. Ráadásul a GKI Gazdaságkutató tanulmánya szerint a következő 1-2 évtizedben újabb 6000 megawatt erőművi kapacitás kiépítése válik szükségessé, részben a növekvő fogyasztás, részben az elavuló erőművek helyett.

Lelohadt a láz?

Magyarországon 2010-ig 330 megawattos kapacitáskorlátozás van érvényben a szélenergiára, vagyis addig nem épülhet több szélmalom (összehasonlításul, a Paksi Atomerőmű kapacitása csaknem 2000 megawatt). Ezen kívül a már üzemelő berendezésekre termelési korlátot is előírnak. Egy évben egy szélerőmű - típusától függően - a támogatott árú átvétel keretében csak egy meghatározott mennyiségű villamos energiát adhat hálózatra. A magyarországi befektetői igényeket azonban jól mutatja, hogy 2006-ben összesen 132 engedélykérelmet bírált el a Magyar Energia Hivatal 1787 megawatt összkapacitással, közülük 49 projekt volt sikeres - a 2006-ig létesült erőművekkel együtt 330 megawatt nagyságban.

 Persze nem árt tudni, hogy az állam jelenleg a kötelező átvétel és a magasabb átvételi árak intézményével támogatja a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelést - amit a költségvetésen keresztül a társadalom fedez. Ezért azonban ne nehezteljünk az államra, a szén, az olaj és a gáz ugyanis csak azért olyan olcsó, mert felbecsülhetetlen egészség- és környezetkárosító hatásai nincsenek beárazva.

A 2010-ig kiadott 330 megawattnyi szélerőmű-kapacitás engedélyből eddig mintegy 65 megawatt valósult meg, igaz ennek kétharmada tavaly - mondta az [origo]-nak Ádám Sándor, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) kapacitástervezési osztályvezetője. A hivatalban arra számítottak, hogy az új villamosenergia törvény (vet) megszületésére várnak a befektetők, d egyelőre nem látszik beindulni a szélkerék építési boom. Ebben az évben augusztusig mindössze 3, összesen 2,4 megawatt teljesítményű új szélerőmű épült fel és termel villamos energiát hálózatra. A 330 megawattos kapacitáskvótát addig nem is érdemes felülvizsgálni, amíg a működő szélerőművek összteljesítménye meg sem közelíti ezt a mennyiséget - véli a szakember. Ebben talán az új áramáraknak is lehet szerepe, hiszen a piacosodó ágazatban a kínálatot meghaladó kereslet miatt a zöldáram átvételi felára (kötelezi átvételi pótlék, káp) már nem olyan jelentős.

Spekulánsok a háttérben?

Név nélkül nyilatkozó szereplők szerint több olyan szakmaiatlan projekt kapott engedélyt, amelyek például az alacsony szélmennyiség miatt alkalmatlanok, ennek ellenére kvótához juthattak. Többen spekulációs lobbit sejtenek a háttérben, ezt a gyanút húzza alá az a tény is, hogy a kvótát kapó befektetők többsége már továbbértékesítette engedélyét más beruházóknak.

Tény, hogy a közelmúltban jelent meg az a hír, miszerint a spanyol Iberdrola energetikai nagyvállalat jelentős mennyiségű kapacitásengedélyt vásárolt a magyar Callis Energetika nevű cégtől, amely annak idején - többek által megkérdőjelezett módon - a 330-ból 150 megawatt kapacitáskvótát nyert el. A brit ABC Money portál szerint a spanyolok 4 szélfarmot vásároltak Magyarországon, 155 millió euró értékben, ami több mint 37 milliárd forint. Az Iberdrola közleménye szerint az új farmokon 2009 végére 108 megawatt új szélenergia-kapacitás épülhet ki, ám sajtóértesülések szerint további kvótaengedélyeket is vásárolhatnak Magyarországon. A spanyol cég egyébként vezető szerepet tölt be a szélenergetikában, turbinagyártással is foglalkozik, az év vége előtt pedig valószínűleg a spanyol tőzsdére is bevezetik.

 

 

A szélenergetikába Magyarországon is sokan szeretnének beruházni, és mi is szeretnénk, hogy ez a bizonyos 330 megawatt beépüljön, hiszen így konkrét tapasztalatokat lehetne szerezni a szélerőműveknek a hálózatra gyakorolt hatásáról - mondja Grabner Péter, a Magyar Energia Hivatal (MEH) villamosenergia engedélyezési és felügyeleti osztályának vezetője. A már üzemelő, valamivel több, mint 60 megawatt kapacitású szélerőmű-állomány már így is szolgáltat tapasztalatokat, de ezekről még korai lenne nyilatkozni, véli a szakember.

Mindenesetre, a kvóta-kényszer továbbra is él, vagyis a később születendő szélkerekek felépítőinek a kvóták többlet költségeivel is számolniuk kell - hiszen azok nagy részét taktikai szereplőktől, spekulánsoktól kell majd beszerzniük.