Gyorsult az infláció októberben

Az elemzői várakozásokhoz képest gyorsuló inflációról számolt be a KSH. A növekedés mögött egyértelműen az élelmiszerek árainak brutális növekedése áll, amit már előrevetített a mezőgazdasági árak augusztusi 18, illetve a szeptemberi - 2001 májusa óta nem látott magasságba emelkedett -  25,6 százalékos növekedése. A nyugdíjasoknak megint rosszabb, mint másoknak.

Luxuscikkek

A KSH októberre a borúlátóbb elemzők várakozásait igazoló inflációs számokat tett közzé. A tizedik hónapban 6,7 százalékos, egy évre visszatekintő inflációt jegyeztek fel a statisztikusok, ami gyorsulás a szeptemberi 6,4 százalék után.

Októberben az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,8 százalék volt, az első tíz hónapban pedig átlagosan 8,1 százalékkal  voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A jegybanki alapkamat szempontjából fontos maginfláció tavaly októberhez képest 4,4, idén szeptemberhez mérten pedig 0,5 százalékkal nőtt. A nyugdíjas infláció egy  év alatt 9, egy hónap alatt 1,1 százalékkal emelkedett.

A benzinárak is húzták a drágulást

A fő inflációs kockázatok közt említett élelmiszerárak egy év alatt 11,6 százalékkal nőttek, ezen belül a gabonafélék 54,6 százalékal drágultak. Míg a pékáruknál már megjelent a gabona drágulásának a hatása, a tej és a tojás esetén az előző hónapra várják az árnövekedéseket. Az elemzők szerint az élelmiszerek drágulása akár egy-másfél évig is eltarthat. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy az élelmiszerek augusztusban kezdődött emelkedésért mekkora mértékben okozzák egyszeri, főként a kedvezőtlen időjárás okozta hatások, illetve a Kína és India növekvő bioetanol-szükségletének bővüléséből eredő hosszú távú, tartós változások.

Emellett a piaci szolgáltatások, illetve a hatósági árak is átlag felett növekedtek, igaz, utóbbi kettő esetében csökkenő inflációs trendet figyelhető meg. A tartós fogyasztási cikkek 1,5 százalékkal olcsóbbak, mint egy évvel ezelőtt. Mindenképp említést érdemel, hogy az előző néhány hónapban megfigyelhető negatív éves drágulás után októberben 3,6 százalékkal nőttek az üzemanyagárak (hó/hó alapon 0,4 százalékkal).

Árindexek (2007. október, százalék)

	Előző hó = 100	Előző év azonos hó = 100
Fogyasztói átlagos	100,8	106,7
Maginfláció	100,5	104,4
EU-harmonizált	100,8	106,9
Változatlan adótartalmú	100,8	106,6
Nyugdíjas	101,1	109,0

Forrás: KSH

Elemzői várakozások szerint az év végéig tovább emelkedő inflációs trend várható, mivel egyrészt az élelmiszerárak további emelkedése várható, elsősorban a feldolgozott élelmiszerek esetében, valamint a benzinárak is erőteljesen emelkedtek. November-decemberre így 6,9 százalékos inflációra számítunk, az év egészében 7,9 százalékos átlagos infláció teljesülhet - vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Január-februárban bázishatások miatt újra meredekebben csökkenhet az infláció, azonban ezeket ellensúlyozzák a várható háztartási energia és hatósági-ár emelések, az alapélelmiszerár emelkedések pedig késleltetve megjelenhetnek az alkoholtermékek áraiban is. További jelentős kockázati tényezőt jelentenek az olajárak és a forintárfolyam alakulása. 2008 decemberére 4,5, 2008-ben átlagosan 5,4 százalékos inflációra számítanak.

Lehet, hogy ugrik a további kamatvágás

A monetáris politikai szempontjából legfontosabb tényező az inflációs várakozások lehorgonyzása, ami erős kihívást jelenthet, tekintve, hogy a lakosság a mindennapokban az élelmiszerárakkal szembesül, ami magasabban tarthatja a várakozásokat. A bértárgyalások követése szintén kiemelt jelentőségű, hiszen jelentős másodlagos inflációs nyomást okozhat.

Így a jelenlegi folyamatokat figyelembe véve a kamatcsökkentések folytatását februárig indokolt lenne elhalasztani - véli Suppan. A piaci környezet szintén negatívan befolyásolhatja a kamatdöntést, mivel a legutóbbi kamattartás indoklásánál is felvetődött, hogy további lazításra csak a piaci feltételek javulása esetén lehet számítani.

A forint kurzusa sem a lazítást támogatja

Iparági elemzések alapján mind a feldolgozatlan élelmiszerek, mind az energiahordozók (elsősorban olaj) piacán elképzelhető az árszint beragadása, ami a bázis változatlansága mellett még sokáig kellemetlenül magas inflációt okozhat - vélekednek az OTP elemzői. Ehhez járul továbbá az elmúlt hetekben tapasztalható forintgyengülés, ami - ha a jegybank szerint a jelenlegi környezetben nem kívánatos - további érv lehet a vágás elhalasztásában. (Az infláció esetleges beragadása esetén pedig ismét előtérbe kerülhet az inflációs és az árfolyamcél összeegyeztethetetlensége.)

Ebben a környezetben - kivált, ha pénteken valóban erősen visszaugró bér-statisztika lát napvilágot - a monetáris tanács novemberben biztosan nem csökkent az alapkamaton, de a bank elemzői által ez évre valószínűsített további 25 bázispontos vágás is veszélybe kerül.