Recesszió közelében a gazdaság

A sokkolóan alacsony harmadik negyedéves GDP-növekedés mögött alapvetően a beruházások, és a fogyasztás csökkenése áll - vélhetően ez derül ki a KSH által pénteken közzéteendő részletes GDP-adatokból. A jövőre nézve baljós előjel, hogy a GDP-komponensek közül gyakorlatilag egyedüliként húzó export - ami nélkül a recesszió sem kizárt - alapját adó ipar októberben már gyengébben muzsikált.

 

Az építőipar brutálisan visszaesett

A bruttó hazai termék növekedési üteme a harmadik negyedévben újabb egy évtizedes mélypontot ért el, így nemcsak az új tagállamok robusztus növekedéséhez képest marad el jelentősen, hanem az euró-övezet átlagához képest is, ami egyes vélemények szerint a magyar gazdaság leszakadását is jelentheti. A mindenki által felülbecsült, a naptári hatásokat figyelembe vévő 1,1 százalékos harmadik negyedéves növekedési adat mögött döntően a fogyasztás, az építőipar és az agrárszféra brutális visszaesése áll. A fogyasztás csökkenése mind a háztartások fogyasztásának mérséklődésében, mind pedig a közösségi beruházások - egy évre visszatekintően 2,5 százalékos - zsugorodásában megmutatkozott.

Nem valószínű komoly meglepetés felbukkanása a pénteki adatok között - mondta az [origo]-nak Bebesy Dániel, a CIB Bank makroelemzője. A szakértő szerint a felhasználási oldalt alapvetően meghatározza a nagyon gyenge belső fogyasztás, amire a nemzetgazdaság beruházások visszaesésnek közzétételét követően már számítani lehetett. A termelői oldalon csak a feldolgozóipar tudott növekedni. Ez adta a muníciót az export húzóerejének várható fennmaradásához. Igaz, ennek tartóssága a külső konjunktúra várható lassulása miatt kérdéses lehet. Sőt, a legfrissebb ipari növekedési adatok azt mutatják, hogy a munkanapokkal korrigált kibocsátási dinamika októberben már számottevően lassult szeptemberhez vagy augusztushoz mérten.

Leszálló ágban minden

A harmadik negyedévben a lakossági fogyasztás visszaesésének mértéke hasonló lehetett az előző negyedévihez képest - vélik a Takarékbank elemzői. A közösségi fogyasztás az oktatási intézmények összevonása miatt tovább szűkülhetett, a beruházások feltehetően visszaestek, amit a nettó export megugrása ellensúlyozott, így alakulhatott ki az előző negyedévinél némileg elmaradó növekedés.

A termelési oldalt figyelembe véve a mezőgazdaság katasztrofális termelése elsősorban a harmadik negyedévet sújtja, az építőipar zuhanása a második negyedévinek mintegy kétszerese, a szolgáltatások közül a kereskedelem visszaesése folytatódott, az idegenforgalom stagnál, míg a közösségi szolgáltatások (egészségügy, oktatás) tovább estek. A negatív tényezőket csak részben tudta ellensúlyozni az ipari termelés harmadik negyedévben tapasztalt megugrása.

 

A GDP változása*

(százalék, előző negyedév = 100)

	I.	II.	III.	IV.
2005	100,9	101,3	100,8	101,2
2006	100,9	101,0	100,8	100,6
2007	100,2	100,1	100,3

*szezonálisan és naptári hatással kiigazítva

Forrás: KSH

 

A magyar gazdaság az exportra termelő ipar, illetve néhány szolgáltatói ágazat nélkül recesszióba került volna - vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank vezető makroelemzője. A GDP alakulása tükrözi a kiigazítások rossz szerkezetét is. A csökkenő közösségi szolgáltatások (egészségügy, oktatás) természetszerűen keresletszűkítő hatással járnak.

Az adóemelések - azon belül is elsősorban a munkát terhelő adók és járulékok emelése - jóval nagyobb növekedési áldozattal járnak, mint a kiadási oldal jelentősebb mértékű csökkentése. A jelenlegi munkaerőpiaci, demográfiai és adófizetői hajlandósággal kapcsolatos hazai elégtelenségek mellett az újraelosztó rendszer nem tűnik fenntarthatónak Így szerencsésebb lenne a szociális, nyugdíj- és egyéb jóléti kiadásokat csökkenteni ahhoz, hogy a térséghez igazodva adómérsékléssel a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést élénkíteni lehessen.