Sokmilliárd kell a zöld energiához

Ahhoz, hogy Magyarországon 2020-ban a megújuló energiaforrások részaránya 15 százalékos, a zöld áram részaránya pedig 20 százalékos legyen - az előzetes becslések alapján - körülbelül 400 milliárd forint állami támogatás szükséges.

Erről Szerdahelyi György, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium vezető főtanácsosa beszélt szerdán, a TÜV Rheinland InterCert Kft. által szervezett konferencián Budapesten. Hozzátette: 30 százalékos támogatással számolva a teljes ráfordítás elérheti az 1300 milliárd forintot.

Magyarországon 2005-ben a megújuló energiaforrások részaránya 4,3 százalékos, a zöld áram részaránya pedig 2006-ban körülbelül 4 százalékos volt.

A szakember kifejtette, hogy Magyarországnak az elkövetkezendő években négy energetikai kihívással kell megküzdenie: a mintegy 80 százalékos energiaimport-függőséggel, az energiaforrások drágulásával, a klímaváltozással és az Európai Unió energiapolitikájának való megfeleléssel.

Szerdahelyi György szerint megoldást a környezet védelme, a megújuló energiaforrások részarányának növelése és az energiatakarékosság jelenthet.

Magyarországnak fosszilis energiaforrások hiányában a megújuló források kihasználására kell összpontosítania, illetve meg kell fontolnia egy újabb atomerőmű építésének lehetőségét is. Hozzátette, hogy az országnak mindenképpen csak előnye származik abból is, ha kőolajvezetékek haladnak át területén.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem rendelkezik megfelelő mennyiségű földgáz-készlettel sem és mivel a lakosság 70 százaléka földgázt használ, az utánpótlás esetleges megszűnése komoly problémát jelentene. A stratégiai készletek fokozása mellett, a földgáz-hálózat fejlesztése is fontos célkitűzés.

Hozzátette, hogy a kőolaj világpiaci árának emelkedése szintén afelé hat, hogy az ország az alternatív energiaforrások felé forduljon, illetve, hogy felértékelődjön az atomenergia szerepe.

Magyarország az EU-nak való megfelelés jegyében készítette el azt a Nemzeti Cselekvési Tervet, amely biztosítja az energiafelhasználás fokozatos (évi 1 százalékos) csökkentését, illetve a megújuló energiaforrások fokozatos elterjesztését.

A klímaváltozás globális hatásaival kapcsolatban elmondta, hogy változatlan ütemű kibocsátás esetén 2050-re a földi fajok 17-35 százaléka kihalhat és 2060-ra a károk nagyságrendileg azonosak lehetnek a globális GDP-vel. A megoldást a szén-dioxid kibocsátás 60 százalékos, a metán kibocsátás 15-20 százalékos, illetve a dinitrogén-oxid kibocsátás 70-80 százalékos csökkentése jelentené a megújuló energiaforrások növekvő használata mellett.