Vége a hosszú távú áramszerződéseknek

Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy az év végéig szüntesse meg a hosszú távú áramvásárlási megállapodásokat (htm-eket), mivel azok az áramtermelőknek nyújtott jogellenes és a belső piaci rendtartással összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek. A termelőknek vissza kell fizetniük az ország uniós csatlakozása óta kapott támogatást - de az is előfordulhat, hogy ők indítanak kártérítési pereket.

Az állam az olcsó paksi áram hasznából "támogat" egyes erőműveket

"A hosszú távú áramvásárlási megállapodások fokozatos megszüntetése kulcsfontosságú lépést jelent a magyarországi villamosenergia-piac liberalizációja terén" - mondta Neelie Kroes, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja. A kilencvenes évek közepén homályos körülmények között megkötött privatizációs szerződések tarthatatlanságáról szóló döntés nem volt váratlan, hiszen az EU-nak irányelve, hogy a versenykorlátozás és a bújtatott állami támogatások gyakorlata szűnjék meg. Brüsszel 2005-ben kezdte el vizsgálni a magyar villamos energia piacot.

A htm-eket az 1995-1997-es időszakban kötötték, és azok az unió kifogása szerint közpénzeket juttattak egyes magánbefektetőknek, mivel bizonyos proftgaranciákat gyakorlatilag feltétlenül biztosítanak az erőműveknek. Az áramtermelő erőműveket olyannyira nem ösztökélték hatékonyságuk javítására az évtizedes távlatú megállapodások, hogy némelyikük még néhány 10 százalékos kihasználtsággal is nyereséges volt.

Áremeléssel fenyegettek..

Korábban a gazdasági minisztérium már kifejezte a htm-ek megszűntetésére irányuló szándékát, és állítólag több erőművel már újra is tárgyalta a kérdést, de a szerződések egységes felbontásától eleddig tartózkodott az állam. Nem utolsó sorban azért, mert bizonyos politikai körök, és az ágazati lobbi nagy áremeléseket, és az erőművek óriási kártérítési igényeit vetítette előre a szerződések megszüntetésére. Valójában azonban éppen a htm-ek fönnmaradása betonozta volna be azt az extra profitot, amelyet az erőművek számára igencsak kedvező megállapodások biztosítanak nekik.

Árcsökkenés lesz belőle..

Azt követően, hogy idén áprilisban megszüntették a nagyon hasonló lengyelországi megállapodásokat, máris csökkent az áram ára. Mostantól a magyarországi nagykereskedelmi villamosenergia-piac is jól működő szabad piaccá válhat. "Remélem, hogy mind a versenytársak, mind pedig a fogyasztók számára a lengyelországihoz hasonló gyorsasággal nyilvánvalóvá vállnak a valódi verseny előnyei" - mondta a biztos.

A bizottság vizsgálata szerint a Magyarországon megtermelt áramnak körülbelül a kétharmadát a hosszú távú vásárlási megállapodások keretében a Magyar Villamos Művek (MVM) részére értékesítik. Ezek a megállapodások korlátozzák a versenyt, mert a piac jelentős részét elzárják az újonnan versenybe lépők elől.

Nem szabad a piac

Ezért az új belépőknek csak korlátozott lehetőségük nyílik arra, hogy versenyezzenek a piacon, vagyis a verseny nem bontakozhat ki megfelelően. Alapos vizsgálatot követően a Bizottság megállapította, hogy az MVM és tíz villamosenergia-termelő által megkötött htm-ek Magyarország 2004. május 1-i uniós csatlakozásától fogva jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást nyújtanak az említett termelőknek.

A Bizottság végső határozata elrendeli a megállapodások hat hónapon belüli megszüntetését. Magyarországnak ezenfelül vissza kell fizettetnie a villamosenergia-termelőkkel azokat a bevételeket, amelyekhez az utóbbiak a htm-ek hiányában, piaci körülmények között nem juthattak volna hozzá, olvasható a határozatban.

Az EU-bizottság elismeri, hogy az áramtermelők az EU-csatlakozás előtt jelentős összegeket ruháztak be az erőművekbe. A bizottság más tagállamok számára már engedélyezte, hogy a villamosenergia-piac liberalizációját megelőzően végzett beruházások megtérülésének elősegítése érdekében állami támogatást nyújtsanak az áramtermelőknek, feltéve, hogy az ilyen támogatás a lehető legkevesebb negatív hatást gyakorol a versenyre. 2001-ben pedig közzétette az "átállási költségek módszertana" elnevezésű dokumentumot, amely az ilyen típusú támogatások értékelésére vonatkozó elveket állapítja meg.

Más kompenzáció nem tiltott

A bizottság vizsgálata feltárta, hogy a magyarországi htm-ek nem jelentenek megfelelő eszközt a termelők csatlakozást megelőző beruházásainak ellentételezésére. Inkább megvédik ezeket az inkumbenseket a versenykényszertől, nem pedig elősegítik a szabad piaci körülményekhez történő alkalmazkodásukat.

A határozat csak a htm-eket érinti. Ha Magyarország másik kompenzációs mechanizmust jelentene be, akkor azt annak sajátos jellemzői alapján kellene elbírálni.

A lengyelországi htm-ek esetében a bizottság ugyanabban a határozatban szólíthatott fel a szerződések megszüntetésére, illetve hagyhatta jóvá a Lengyelország által bejelentett és az "átállási költségek módszertanának" elveivel összhangban lévőnek ítélt ellentételezést.

Kizárták a kockázatot

A kilencvenes évek közepén Magyarországnak az ellátás biztonsága és az áramtermelő infrastruktúra korszerűsítését volt a legfontosabb célja az energiaágazatban. E tőkeigényes célok elérése érdekében, az áramtermelők magyarországi beruházásainak ösztönzésére szolgáló eszközként hozta létre az állam a htm-eket.

A 2010 és 2024 között lejáró megállapodások keretében az MVM kötelezettséget vállalt rögzített mennyiségű termelési kapacitás, valamint meghatározott mennyiségű megtermelt energia rögzített áron való megvásárlására. Ily módon a htm-ek - az üzleti kockázatok kizárásával - garantálják a termelők számára beruházásaik megtérülését: ez természetesen tökéletesen piacidegen eljárás, mivel az azokat megkötő termelőket jogosulatlan előnyösebb piaci helyzetbe hozzák a többiekhez képest.