A GVH lecsapott a tojáskartellre

Kartelleztek a hazai tojástermelők - döntött a Fővárosi Bíróság. Az első fokú ítélet értelmében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2006. novemberében jól döntött, amikor megállapította, hogy a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége, valamint több étkezési tojás termeléssel és értékesítéssel foglalkozó vállalkozás versenykorlátozásra alkalmas magatartást tanúsított. A GVH 120 millió forintra büntette a Szövetséget, továbbá összesen 26,5 millió Ft bírságot szabott ki a Magyar Tojás Kft. tagjaira.

A GVH még 2006. novemberében állapította meg, hogy a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége 2002-től kezdődően versenykorlátozó döntéseket hozott. Minden évben közölte tagjaival, hogy milyen árak betartása ajánlott, illetve hogy a termelési ár megemelése javasolt. 2002-ben importengedélyezési rendszert vezetett be, az aprótojás kivonására szólított fel, későbbi években a tojótyúk állomány idő előtti csökkentését, a termelés 10 százalékának exportálását írta elő, továbbá megszervezte a nagyobb termelők közötti információkartellt.

A több évet átfogó jogsértést a GVH 120 millió forintos bírsággal is sújtotta, melynek alapját a Szövetség tagjainak 2005-ös tojáspiaci árbevétele jelentette. Az összeg meghatározásakor tekintetbe kellett venni egyebek mellett azt is, hogy a jogsértés tényleges, jelentős piaci hatást az áruházláncok erős alkupozíciója és az import térhódítása miatt bizonyított módon nem ért el.

A GVH megállapította továbbá, hogy a Magyar Tojás Kft. jelenlegi és korábbi tagvállalkozásai (az Agricola Rt., az Aranybulla Rt., a Csabatáj Rt., az Érsekcsanádi Mezőgazdasági Zrt., a Gyermelyi Tojás Kft., a Földesi Rákóczi Kft., Cse-Mi Farm Kft. Mizs Tojás Kft. valamint a Máriahalmi Tojás Kft. jogutódjaként a Gyermelyi Brojler Kft.) a közös vállalkozáson keresztül egyeztették piaci áraikat és piacaikat. A jogsértés miatt a vállalkozásokra 200 ezer forinttól 8,4 millió forintig terjedő, összesen 26,5 millió bírságot szabott ki a versenyhatóság.

Mivel a GVH döntésével az érintettek nem értettek egyet, bírósághoz fordultak. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság azonban elutasította a keresetet és teljes egészében helybenhagyta a GVH döntését.