Céges vitáknál csak egyeztetés után jöhet a bíróság

A jövő év elejétől a jogi személyiségű cégek, így a kft.-k és a részvénytársaságok esetében ismét kötelező lesz az úgynevezett előzetes egyeztetés, azaz a feleknek meg kell kísérelniük vitájukat bírósági közreműködés nélkül, egyezséggel rendezni. Mai "körbetartozásos" világunkban mindez hasznos is lehet.

A Polgári Perrendtartási törvény legutóbbi módosítása, amely 2009. január elsején lép hatályba, bevezeti az úgynevezett perindítást megelőző egyeztetést. Nem teljesen új keletű dolog ez, hiszen korábban - 1992. végéig - ismert volt már a magyar jogrendszerben.

A kötelező egyeztetés alapvető célja, hogy elősegítse a viták egyezséggel történő lezárását, illetve ha ez nem sikerül, akkor előkészítése a későbbi bírósági eljárást. Emellett technikai szempontból is hasznos, hiszen az érintett feleknek meg kell állapodniuk arról, hogy milyen úton tudnak kommunikálni egymással, illetve a bírósággal, azaz meg kell adniuk az e-mail címüket, a telefon- és a telefax számukat. Közölniük kell továbbá a jogi képviselőik nevét és elérhetőségét. Részletesen ki kell fejteniük az üggyel kapcsolatos álláspontjukat a bizonyítékok megjelölésével, valamint szükség esetén a vonatkozó okiratokat is csatolniuk kell. További előny, hogy az új eljárás tehermentesítheti a bíróságokat, mivel a felek akár bírói segédlet nélkül is egyezséget köthetnek. A kötelező egyeztetés bevezetésével összhangban előírták továbbá, hogy a megyei bíróságra tartozó, jogi személy cégek egymás közötti pereiben kötelező lesz a jövőben a jogi képviselet. Ebből következően az ügyvédi közreműködést feltehetőleg már az előzetes szakaszban is igénybe fogják venni az érintettek.

Az igazságügyi tárca által készített indokolás kiemeli, hogy a vitarendezés, így a jogi viták rendezésének is a leghatékonyabb módja az egyezség. Ilyenkor ugyanis az érintettek maguk rendezik el a problémájukat, mindenféle formai kötöttség nélkül, ráadásul az egyezségkötés költségei jóval kisebbek egy peres eljárás költségeinél, és ami legalább ennyire fontos, hogy sokkal gyorsabban lezárulhat az ügy a bírósági döntéshez képest. További előny, hogy az egyezség után a felek jó viszonya megmaradhat, mivel az igazságszolgáltatás a nyertes és a vesztes pozíció meghatározásával elidegenítheti egymástól a feleket. Így a jövőben is baráti, korrekt viszonyban állhatnak egymással, újabb üzleteket köthetnek, élénkíthetik a gazdaság működését.

Aki nem hajlandó együttműködni, utóbb többet fizet

A peren kívüli egyeztetés céljából készített iratanyagot az összes érintettnek írásban meg kell küldeni, akik arra a kézhezvételtől számított tizenöt nap alatt részletes írásbeli választ adnak. Az egész bírósági eljárás megelőző procedúra mellőzhető akkor, ha a felek a közöttük felmerült véleményeltérésről közös jegyzőkönyvet készítenek. A módosítás kizárja továbbá az előzetes eljárás kötelező alkalmazását akkor, ha erre az eljárás jellege, vagy időhiány miatt nincs lehetőség, illetve, ha a vita tárgya azt nem teszi lehetővé. Ugyanígy nem kötelező az egyeztetés akkor sem, ha fizetési meghagyásos eljárást indít a hitelező az adósa ellen.

Az egyeztetés lefolytatása esetén az eljárás végén készült jegyzőkönyvet, jegyzőkönyv hiányában pedig a felek közötti levélváltást, ha az egyezség ennek ellenére sem születik meg, perindításkor a bírósághoz csatolni kell.

Komoly jogkövetkezménnyel járhat, ha a későbbi alperes indokolatlanul zárkózik el a tárgyalásoktól. Pervesztességére tekintet nélkül kötelezheti ugyanis a bíróság az alperesi pozícióban lévő, jogi személyiségű céget a perköltség egészének vagy egy részének a viselésére, ha a kötelező egyeztetéssel kapcsolatos kötelezettségének indokolatlanul nem tett eleget. Így akár előfordulhat az is, hogy akkor is az ellenfélnek kell fizetnie, ha a pert tulajdonképpen ő nyerte meg.