Külföldi lakásvásárlók hátrányos helyzetben

Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy módosítsa a lakásszerzéshez kapcsolódó illetékszabályokat. A hatályos előírások ugyanis korlátozzák az uniós polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát és a letelepedés szabadságát is. Hazánk bírósági eljárásra számíthat, ha a felvetésre két hónapon belül a nem ad megnyugtató választ.

Használt lakás megvásárlása esetén - a lakás forgalmi értéke után - úgynevezett visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni az adóhatóságnak. Az illeték mértéke 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után ellenben már 6 százalék.

Létezik ugyanakkor az úgynevezett cserét pótló vétel kedvezménye, amely azt jelenti, hogy a magánszemély vevő (cégekre tehát mindez nem vonatkozik) a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül a másik lakástulajdonát eladja, akkor kérheti, hogy az illetéket a két lakás terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a különbözete után állapítsák meg. Előfordulhat ugyanakkor az is, hogy maga az értékkülönbözet magasabb, mint a vásárolt lakás forgalmi értéke (például, ha a tulajdonos 20 millióért adja el a házát és helyette 8 millióért vásárol lakást), ilyenkor természetesen kisebb összeg, azaz a vásárolt lakás értéke után kell az illetéket megfizetni. Aki egy éven belül több lakást is megvásárol, illetve értékesít, annak az értékkülönbözet megállapítása során mindig a lakásvásárlást közvetlenül megelőző vagy azt követő - ha ilyen is és olyan is van, akkor pedig a kedvezőbb - értékesítést kell a kedvezmény alkalmazásakor figyelembe vennie.

Fontos tudnivaló, hogy a kedvezmény szerinti illetékkiszabást mindig a vevőnek kell kérnie. Az adóhatóságnak ugyanis nincs lehetősége arra, hogy minden vásárló esetén ellenőrizze, történt-e egy éven belül értékesítés, vagy sem. Amire ezen felül ugyancsak figyelni kell: az egy éves korlát a szerződéskötésekre és nem a vételár megfizetésére vonatkozik. Az eladásról és a vételről szóló szerződés dátumának tehát az idő intervallumon belülre kell esnie.

Csak belföldi lakások után jár kedvezmény

Az illetéktörvény szerint a fenti rendelkezéseit csak a belföldi ingatlanok tekintetében kell, illetve lehet alkalmazni. Éppen az Európai Bizottság problémája. Álláspontja szerint ugyanis hátrányos helyzetben vannak azok az uniós polgárok, akik egy másik tagállamban adják el a lakásukat és helyette Magyarországon vesznek másikat. Ilyenkor ugyanis nem az értékkülönbözet, hanem a megvásárolt lakás forgalmi értéke után kell az illetéket megfizetni.

Ennek következményeképpen a Bizottság álláspontja szerint azok a személyek, akik más tagállamban lévő lakóingatlanuk értékesítésével költöznek Magyarországra, hátrányt szenvednek azokhoz a magyarországi lakosokhoz képest, akik új lakástulajdonukra magyarországi lakóingatlan értékesítésével tesznek szert. A hazai szabályozás korlátozza tehát a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, különösen a munkavállalók szabad mozgása és a letelepedés szabadsága tekintetében. Az Európai Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt bocsátott ki. Ha Magyarország annak kézhezvételétől számított két hónapon belül Magyarország nem ad kielégítő választ, az Európai Bírósághoz fordulhatnak.

Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy a hazai szabályozás változása milyen hatást gyakorolhat a magyar állampolgárok uniós lakásszerzésére. Jelenleg ugyanis a kedvezményt a magyarok is csak akkor vehetik igénybe, ha a belföldön eladott lakásuk helyett itthon vásárolnak másikat. Így például a hazatelepülő honfitársainknak sincs lehetőségük arra, hogy egy Ausztriában, Németországban, vagy Franciaországban lebonyolított lakáseladást az itthoni ingatlanvásárlással szemben kedvezményként számolják el.