A tanácsadók adóreformot sürgetnek

Kétkulcsos szja-t, járulékcsökkentést és -emelést, ingatlanadót, magasabb áfát, az átalányadók eltörlését és új szociális rendszert javasolnak a nagy nemzetközi tanácsadócégek szakértői. Ez az átlagos keresetűeknek jobb, a kispénzűek egy részének rosszabb lenne, a cégek viszont egyértelműen jól járnának -írja a Népszabadság szerdai száma.

Újabb adóreform-javaslattal indul az augusztusi uborkaszezon. A részleteiben várhatóan a hónap első felében nyilvánosságra kerülő szakértői anyag mögött széles gazdasági, befektetői kör áll. Az anyagot készítő nagy nemzetközi tanácsadó cégek több gazdasági érdekképviselettel (például a gyáriparosok szövetségével - MGYOSZ) egyeztetnek az elsősorban a versenyképességi problémák elméleti orvoslására vállalkozó koncepcióról, amelynek vélhetően még nem véglegesített kivonata jutott el lapunkhoz.

A szakértői anyag olyan adópolitikai és költségvetési változtatásokat javasol, amelyektől akár egy-két éven belül gyorsabb gazdasági növekedést, az aktivitási ráta és a foglalkoztatás növekedését, a feketegazdaság visszaszorulását várjuk - mondta a Népszabadságnak Oszkó Péter, a munkában részt vevő egyik tanácsadó cég, a Deloitte elnöke.

Túl magasak az adóterhek

A szakértők szerint az összadóterhelést néhány év alatt 1000-1100 milliárd forinttal, ezen belül jövőre 350-600 milliárd forinttal kellene csökkenteni. S ezzel párhuzamosan a költségvetés kiadási oldalát is legalább hasonló mértékben kellene lefaragni.

Mint írják, így még mindig a régiós átlag feletti, de már elviselhető szintű lenne az ország adóterhelése és az újraelosztási arány. Azt ugyanakkor már a Pénzügyminisztériumra bíznák az adószakértők, hogy kitalálják, mely kiadási tételekből és hogyan lehet ennyit faragni. Ezzel együtt úgy vélik, a bürokráciára és a szociális támogatásokra lehetne kevesebbet költeni, pontosabban létrehozni egy valóban rászorultsági elven működő szociális hálót.

Transzparens bérteher-szabályozást javasolnak

A konkrét adójavaslatok jó része a foglalkoztatás bővítését és kifehérítését, vagyis a mainál olcsóbb, átláthatóbb és sok szempontból igazságosabb bérteher-szabályozást céloz. A munkáltatóknak ez összesen 10 százalékpontos járulékcsökkentést, viszont magasabb, havi 8000 forintot tételes egészségbiztosítási hozzájárulást jelentene. Az igazán magas keresetűeknek 15 milliós éves jövedelemnél belépne az egységes járulékplafon, ugyanakkor a nyugdíjjogosultság megállapításakor maradna a mostani, hétmillió forint körüli összeghatár.

A személyi jövedelemadót a többség számára egykulcsossá alakítanák: 15 millió forintos éves jövedelemhatárig 20, utána 30 százalékos adókulccsal. A minimálbér-közeli bérek adómentességét, illetve azt ezt biztosító adójóváírást megszüntetnék. A nulla kulcsos adósáv ugyanis arra ösztönöz, hogy aki megteheti, az ne jelentse be teljes jövedelmét, csak annak egy "alig adózó" részét. A szakértők így ettől önmagában is jelentős jövedelemfehéredést várnának. Azoknak pedig, akik valóban olyan keveset keresnek, szociális támogatásként adnák oda azt a pénzt, amit ők ma megtarthatnak a kedvezmény révén.

Emellett az átalányadóztatást megszüntetnék a szakértők, így 2009-től elbúcsúztatnának minket az ekhótól, az őstermelők és az egyéni vállalkozók átalányadózásától. S bár az evát nem említi az anyag, az is átalányadó, vagyis a búcsú vélhetően e népszerű adónemre is vonatkozna. Így a számlagyűjtés, a költségelszámolás újra "divatba jönne", ami tovább nehezítené a vállalkozások jövedelemeltitkolását.

A cégeknek kedveznének

Hogy mindez miként hatna az egyes jövedelmi csoportok elkölthető pénzére, azt nem tudni. Annyi valószínűsíthető, hogy azoknál, akik papíron kis keresetűek és nem kerülnének bele a rászoruló csoportokba, nőne az adóterhelés, kevesebbet költhetnének jövőre. S hogy a rászorulók pénze hogyan változna, az a javasolt szociális kompenzációtól is függne, ám ennek részleteire nem tér ki az anyag. Ezzel együtt az átlag körül keresők jövedelemadó-terhelése csökkenne.

A magánszemélyeket érintő, változatos hatásokkal szemben a cégek és a vállalkozások számára egyértelműen kisebb - versenyképesebb - terheket írnának elő a nagy tanácsadó cégek. Megszüntetnék például a különadót, a tőkejövedelmek adóját 25-ről 20 százalékosra csökkentenék (ez a 35 százalékos osztalékadókulcs elvetését is jelentené).

A kisadók egy részét szintén megszüntetnék (korábban a kormány összevonást, egy új, nagyobb adót javasolt helyettük). Ezek után nem meglepő, hogy a társaságiadó-kedvezményekhez nem nyúlnának hozzá, s maga az adó - nemzetközi összehasonlításban egyébként alacsony - mértéke is maradna 16 százalékon. A helyi iparűzési adó megszüntetését, más adóval való kiváltását viszont ez alkalommal is melegen ajánlják a tanácsadók.

Áfa-emeléssel pótolnák a hiányt

A felsoroltak révén kieső bevételek egy részét pedig áfa-emeléssel és az általános, kötelező ingatlanadó bevezetésével pótolnák. Utóbbiról nem derül ki, hogy pontosan kikkel is fizettetnék meg, az viszont igen, hogy az szja-ból leírható lenne.

S hogy mindennek milyen politikai realitása lehet? Legalább annyi, hogy meghallgatja a kormány a problémafelvetést. A tanácsadó cégek javaslata ugyanakkor sok tekintetben igen közel áll az SZDSZ korábbi terveihez, igaz, köszönő viszonyban sincs azzal, amit az MSZP az eddig elhangzott nyilatkozatok alapján hajlandó felvállalni.

A szakmai anyag nyilvánosságra hozásának időzítése optimális abból a szempontból, hogy az öt parlamenti pártnak valamikor augusztus vége, szeptember eleje felé kellene konszenzusra jutnia adóügyekben. A tárgyalóasztal mellett tehát még bőven figyelembe vehetik azoknak a szakértőknek az ajánlásait, akiket korábban több ízben is meghallgatott a miniszterelnök.

Arra viszont aligha mutatkozik esély, hogy a szociális rendszer alapos átszabása, az ingatlanadó bevezetése vagy az adójóváírás megszüntetése mellett kiálljon az MSZP. A mozgástér fele pedig ezen intézkedésekből adódna - legalábbis az új szakértői adókoncepció szerint.