Csak Kiss Péter bosszantaná a spekulánsokat

A hétvégén vita kezdődött a magyar pártok között az úgynevezett Tobin-adó bevezetéséről. Az ötletgazda, a Nobel-díjas James Tobin egyébként még életében elhatárolódott azoktól a politikai mozgalmaktól, amelyek az eredeti felvetést teljesen eltérítették az általa javasolt pénzpiaci, technikai jellegű szabályozástól.

Lesz-e Kiss Péter-adó?

Az MSZP Baloldali Tömörülés Platformja szombaton javasolta a deviza-átváltásokra kivetett adó bevezetését, és az ötletet támogatta Kiss Péter, a platform vezetője, kancelláriaminiszter is. "Javaslatot teszünk a Tobin-adó bevezetésére, nemcsak Magyarországon és nemcsak Európában, mert úgy nincs értelme, hanem világméretűen" - mondta a kancelláriaminiszter. Szerinte az adó bevezetése nem elsősorban az árfolyam-spekulációk ellen irányulna, hanem ebből finanszíroznák a nagy, világméretű ügyeket, például a fenntartható fejlődést és az ökoszociális ügyeket. Az ötlet felvetője Hegyi Gyula volt az MSZP-ben, szerinte a Tobin-adó a kisebb országok devizáját óvná, mérsékelné a spekulációt.

Vasárnap viszont már Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hangsúlyozta, hogy "rövid távon belül nincs realitása és most nincs is napirenden a globális adó, a Tobin-adó bevezetése". Mindez nem meglepő, hiszen a kormányfőnek most aligha jönne jól a spekulánsok bosszantása, hiszen a forint ellen játszó befektetők miatt már így is jelentősen vesztett értékéből a magyar deviza a nemzetközi piacokon.

A világ első globális adója?

Persze Gyurcsány azt is hozzátette: "A Tobin-adó nem nemzeti adó, a világ első globális adója lehetne". Szerinte Magyarország nem vezetheti be nemzeti adóként, ez azt mutatná, hogy "Magyarország nem érti a pénzügyi egyszeregyet sem", de politikusok, közírók, közgazdák sürgethetik, hogy legyen globális adó.

Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője szerint Kiss Péternek semmifajta erkölcsi alapja nincsen arra, hogy az embereket terhelő újabb adó bevezetését javasolja, hiszen azt a Miniszterelnöki Hivatalt vezeti, amely a kormányfő ígérete ellenére a válság kellős közepén 1,2 milliárd forintot költ kommunikációs és propaganda célokra. "Ez a lépés (a Tobin-adó) azért is elfogadhatatlan, mert újra az emberektől vesz el pénzt" - hangsúlyozta Szíjjártó.

Mi is az a Tobin-adó? 

Bár viszonylag kevés az olyan adó, amit nem emberek vagy emberek által létrehozott szervezetek fizetnek, azért érdemes áttekinteni, hogy valójában mi is az a Tobin-adó.

Az 1981-ben a tőkepiacok tanulmányozásáért Nobel-díjjal kitüntetett James Tobin adóötletével még akkor állt elő, amikor 1971-ben az USA-ban Nixon elnök megszüntette az aranyalapú dollárt, pontosabban a deviza átválthatóságát aranyra. Tobin a nemzetközi spekulációt akarta lassítani, és stabilizálni akarta az amerikai pénz árfolyamát. A magyar politikusok közül erre a gondolatmenetre leginkább Hegyi eredeti javaslata hasonlít. Vagyis Tobin egy pénzpiaci féket akart beépíteni az aranyalapú valutarendszer összeomlása, az első olajválság kiteljesedése után.

Tobin nem akarta alapvetően átalakítani a szabadpiaci rendszereket, erről harminc évvel később a Spiegel német magazinnak is adott interjút. Ennek megfelelően csökkent többször is az általa kivetni kívánt adó mértéke, egy százalékról 0,1 százalékra vagy 0,25 százalékra.

Tobin ötletét több mint húsz évvel a felvetése után karolta fel a Le Monde Diplomatique szerkesztője, Ignacio Ramonet. Ő 1997-ben az ázsiai válság, az ottani devizaspekuláció nyomán vetette fel a Tobin-adó szükségességét. (Ezen a válságon keresett feltehetőleg milliárdokat Soros György is, ugyanakkor a magyar származású üzletember pozitívan nyilatkozott a Tobin-adóról.)

Az ATTAC célja

Ramonet kezdeményezése után hamarosan megalakult az ATTAC nevű szervezet Franciaországban - ma már negyven országban vannak jelen -, és ez a Tobin-adó bevezetéséért kezdett küzdeni. A globalizáció ellen fellépő társadalmi mozgalmak egyébként nem a pénzpiaci technikák finomítása miatt akarják ezt az adót kivetni. Ők a befolyó pénzt nemes célokra költenenék: a fejlődő országok megsegítésére, környezetvédelmi programokra, a fenntartható fejlődésre.

Az ATTAC a "fair trade"-et, a tisztességes kereskedelmet hangsúlyozza a "free trade", azaz a szabadkereskedelemmel szemben. Az ATTAC támadja azt a WTO-t, a Világkereskedelmi Szervezetet, amelyre Tobin eredetileg rábízta volna a Tobin-adóból befolyó pénzek kezelését. Tobin a WTO mellett a Nemzetközi Valutaalapot is megbízta volna ezzel a feladatattal. 

Kiss Péter és Tobin

Kiss Péter szombati érveléséből egyébként kitűnt, hogy ő nem Tobin eredeti gondolatát támogatja, hanem például a környezetvédelmi kérdések megoldására lát forrást a Tobin-adóban.

Magyarország egyébként nem az első ország a világon, ahol a Tobin-adóról politikusok vitatkoznak. Az Európai Unióban elvetették ugyan a Tobin-adó bevezetését, de Belgiumban pár éve hoztak egy hasonló jogszabályt, amely előírná az adó kivetését, ha az EU összes más tagállamában is érvénybe lép ilyen törvény. Kanadában is foglalkozott a törvényhozás a kérdéssel.

Bár általában baloldali politikusok vetik fel ezt a kérdést, Ausztriában a mérsékelt jobboldali Wolfgang Schüssel - akkori kancellár - is próbálkozott a Tobin-adó felvetésével 2005-ben. Dél-Amerikában Hugo Chavez venezuelai elnök lelkes híve a Tobin-adónak.