Egyre nagyobb szükség lesz a magáncsőd bevezetésére

A gazdasági válság napról napra egyre jobban érezteti a hatását, és a szakemberek szerint nem lesz ez másképp a következő évben sem. Talán ezért is sürgeti Szabó Máté ombudsman, hogy mielőbb vezessék be a cégeknél már régóta létező csődeljárást a magánszemélyek esetében is.

A magáncsőd érdemi védelmet adna a fizetésképtelenné vált magánszemélyeknek. A szabályok kidolgozásakor különös figyelmet kellene fordítani ugyanakkor arra, hogy az új lehetőséggel visszaélve senki se szabadulhasson meg indokolatlanul a pénzügyi kötelezettségeitől - figyelmeztet az országgyűlési biztos.

A Budapesti Ügyvédi Kamara értesülései szerint az igazságügyi tárcánál folyamatban vannak már a magánszemélyek adósságrendezéséről szóló törvény előkészítési munkálatai. A tervek szerint két új lehetőséget vezetnének be a jövőben, az úgynevezett adósság-átütemezési megállapodás létrehozására irányuló eljárást, illetve a törlesztési eljárást.

Kivételes lehetőség megszorításokkal

Mindkét esetben az adós indíthatná az eljárást saját maga ellen a választása szerint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Igazságügyi Hivatalánál (IRM IH). Megkötés ugyanakkor, hogy a közös háztartásban élőknek tíz évente csak egy alkalommal lenne lehetőségük adósság-átütemezetést, vagy törlesztési eljárást kezdeményezni. Kizárnák továbbá a büntetett előéletű adósokat is, illetve azokat, akik öt éven belül a bíróság a peres eljárás vagy a bírósági végrehajtás eredményességének a megakadályozása miatt elmarasztalta, illetve megbírságolta.

A jelenlegi elképzelések szerint nem élhetnek az új lehetőséggel azok sem, akik hamis adatszolgáltatása miatt kerültek a banki rosszadós nyilvántartása (közismert nevén a BAR listára), továbbá, akik a szociális törvény szerinti lakhatási adósságrendezési programban vettek részt, de a vállalásukat utóbb nem teljesítették.

Átütemezés vagy törlesztési eljárás

Az adósság-átütemezési eljárásban a hitelezők többségének a jóváhagyásával úgynevezett adósságrendezési tervet dolgozna ki a hatóság által kijelölt vagyongondnok, amelyet ezt követően természetesen az Igazságügyi Hivatalnak is jóvá kell majd hagynia. Ezt követően kerülhet sor magának a tervnek a végrehajtására. A törlesztési eljárás során ellenben az adós a tulajdonával való rendelkezési jogát meghatározott időre, az erre kijelölt független szakember (a vagyongondnok) javára engedményezné. A vagyongondnok feladata lenne, hogy bizalmi vagyonkezelőként eljárva gondoskodjon a hitelezői követelések, adósságok kiegyenlítéséről.

Senkinek nincs alanyi joga kölcsön felvételére és egy hitelintézet sem köteles bárkinek bármilyen kölcsönt adni. Éppen ebből következően, illetve a tisztességes eljárás és a jogbiztonság érvényesülése miatt törvényi úton kellene korlátozni az egyoldalú szerződésmódosításokat - javasolja Szabó Máté ombudsman. Nem ért egyet azzal a hitelezési gyakorlattal sem, hogy a végrehajtási eljárásban az adós lakóingatlanának kikiáltási árát a becsérték 50 százalékában határozzák meg.

A hitelezők ezzel összefüggésben arra hivatkoznak, hogy magasabb becsértéknél számos ingatlant nem lehetne értékesíteni. A biztos ugyanakkor megfordítaná a folyamatot. Úgy véli, hogy az ingatlanok "beragadásának" a kockázatát már a hitelek engedélyezésekor és nem a végrehajtási eljárás során kellene figyelembe venni.

Az ingatlanpiac visszaszorulása miatt terjedt el az a gyakorlat is, hogy bizonyos bankok nem minden településen fogadnak el fedezetként ingatlanokat. Mivel senkinek sincs alanyi joga kölcsön felvételére, és egy hitelintézet sem köteles kölcsönt folyósítani, így ez a megszorítás amennyiben az indokok valósak és megalapozottak, a bank eljárása pedig nem utal indokolatlan hátrányos megkülönböztetésre, önmagában nem kifogásolható. Érthető ugyanis, hogy minden hitelintézet köteles felelősen gazdálkodni a betétesek pénzével a források kihelyezésekor is.