Nem látni a recesszió végét

Az Európai Unióban 2 százalékos, Németországban és Magyarországon ennél jelentősebb GDP-csökkenésre lehet számítani az idén - derül ki a GKI Gazdaságkutató és az Erste Bank közös előrejelzéséből.

A világméretű recesszió mélysége és befejeződésének időpontja egyelőre teljesen bizonytalan. Az idén az EU-ban a GDP közel 2 százalékos, ezen belül Németországban és részben emiatt Magyarországon ennél kissé nagyobb visszaesése valószínű. Pillanatnyilag a 2009 végén kezdődő javulás látszik a legvalószínűbbnek, de ennél kedvezőbb és rosszabb helyzet is bekövetkezhet - derül ki a GKI Gazdaságkutató és az Erste Bank legfrissebb előrejelzéséből.  

Szinte biztos, hogy Magyarországon 2009-ben jóval a maastrichti kritérium alá csökken az államháztartási hiány. A 2,6 százalékos deficitcél teljesülését a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás szigorú monitorozása is valószínűsíti.

Bevételi kockázatot jelent a költségvetés tervezésekor számítottnál valószínűleg jelentősebb gazdasági visszaesés és alacsonyabb infláció, amit a várhatóan magasabb bérek - a csökkenő foglalkoztatás miatt - nem tudnak ellensúlyozni. Minderre a költségvetési tartalék valószínűleg nem nyújt teljes egészében fedezetet.

A GDP 2,5 százalékkal csökkenhet

Az elemzés szerint szükség esetén például az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó - átmeneti - emelésével, egyes kiadási előirányzatok - alacsonyabb inflációval indokolható - részleges zárolásával lehet a hiányt csökkenteni.

Eközben a külső egyensúly gyors javítása is elengedhetetlen, mivel nagyon megnehezült és megdrágult a külföldi forrásokhoz való hozzáférés. A gyakorlatban maga a forráshiány az, ami kikényszeríti a külső deficit mérséklését. A javulás a külkereskedelmi aktívum és az uniós támogatások emelkedésének eredménye lehet.

Az idén a magyar gazdaság teljesítménye várhatóan mintegy 2,5 százalékkal fog visszaesni.. Ez egyrészt a 2008. évi növekményt hozó agrárágazat kibocsátásának átlagos időjárás esetén természetes mérséklődésének, másrészt a többi üzleti ágazat egyre gyengébb teljesítményével magyarázható. Az ipari termelés várhatóan 3 százalékkal esik majd vissza, az első félév jelentős csökkenése után azonban a negyedik negyedévben az alacsony bázishoz képest elindulhat a növekedés. Az építőiparban folytatódik a már két éve tartó visszaesés, a hitelforrások szűkössége az állami, üzleti és lakossági beruházásokat is visszafogja. A gazdaság nagy részére eddig is jellemző versenyt tovább élezi a szűkülő kereslet. Ez főleg a kisebb, tőkeszegény vállalkozások körében csődöket, a tőkeerős cégek egy részénél globális mértékben folyó felvásárlásokat valószínűsít. A pénzszűke következtében növekedni fog a körbetartozások mértéke.

Csökkenő infláció

A versenyszektorban és a költségvetési ágazatban a bruttó bérek 4 százalék körüli emelkedése, illetve 1 százalékos mérséklődésével lehet számolni, összességében a reálkeresetek 1 százalékkal csökkenhetnek. Az infláció - főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése miatt - 2009 elején gyorsan mérséklődik, éves átlagban 2,8 százalékos áremelkedés várható.

A fogyasztók megtakarítási hajlandósága emelkedni fog, részben a hitelek drágulása és nehezebb elérhetősége, a vonzó betéti kamatok és hozamok miatt. Másfelől pedig a hitelfelvételhez szükséges önrész nagysága emelkedik, s ennek összegyűjtéséhez időre van szükség, ami szintén a megtakarítások bővülését segítheti elő.