Magáncsőd: menekülés a teljes lecsúszástól

Az igazságügyi tárca elkészítette a magáncsőd bevezetésére vonatkozó szabályozási koncepciót, melyet társadalmi vitára kíván bocsátani. A jövőre bevezetendő adósságrendezési eljárással segítenék az újrakezdést azoknál az eladósodott családoknál, háztartásoknak, ahol érdemi esély mutatkozik az egzisztenciális "megkapaszkodásra" - derül ki az egyeztetésre váró előterjesztésből.

A kormány február elején döntött az adósságrendezéssel kapcsolatos koncepció kidolgozásáról, amely elsősorban azoknak a pénzügyileg fenyegetett helyzetbe kerülő (alsó-)középosztálybeli családoknak a helyzetén kíván könnyíteni, ahol valós esély mutatkozik az egzisztenciális megmenekülésre. A kormányzati elképzelések részletes elemzést, szakmai-társadalmi vitát igényelnek, tekintettel arra, hogy egy eddig ismeretlen jogintézmény bevezetéséről lenne szó.

Ha összecsapnak a hullámok

A magáncsőd alapvetően azoknak az adósoknak jelenthet megoldást, akiknek a vagyona kisebb a tartozásaiknál, és képesek ezeknek legalább a 25 százalékát az eljárás során elrendelt vagyonértékesítés segítségével megfizetni. Ha az adós háztartásának vagyona a tartozásokra fedezetet nyújt, úgy továbbra is végrehajtás jelenthet a hitelezők számára megoldást.

Az adósságrendezés alapvető célja ugyanis, hogy mérsékelje az egzisztenciális krízishelyzetet, oly módon, hogy közben javuljanak a hitelezők esélyei is. Ez főként akkor fordulhat elő, ha az érintettnek több hitelező felé kellene teljesítenie. Amennyiben a tartozás döntő hányada egyetlen, jelzálogjoggal biztosított követelésből áll, akkor mind az adós, mind pedig a hitelező szempontjából egyszerűbb és célravezetőbb lehet a kétoldalú tárgyalás a jelenleg is biztosított jogi feltételek szerint - derül ki a társadalmi vitára váró előterjesztésből.

A tartós szegénységben élő, vagyontalan családok számára, ahol jövedelemszerzésre nem mutatkozik reális esély, az adósságrendezés sem jelenhet kiutat - állítják az előterjesztést készítő szakemberek. Az adós ugyanis az eljárást követően sem képes lesz visszatérni a foglalkoztatott, jövedelemmel rendelkező, a közterhekhez hozzájáruló állampolgárok táborába. Éppen ezért a jelenlegi tervek szerint kezdetben viszonylag szűk körben, mintegy tízezres nagyságrendben tennék lehetővé a magáncsőd elindítását.

A feketézőket eleve kizárnák

Az adósságrendezési eljárásnak két fajtáját vezetnék be, mindkettőt csak azok az adósok vehetnék igénybe, akik a törvényben rögzítendő alapfeltételeknek megfelelnek. Így minden háztartás tízévente egyszer élhetne csak a magáncsőd lehetőségével. Követelmény továbbá, hogy az adós a vele szemben támasztott követeléseket elismerje. Nem vehet részt az eljárásban az, aki szándékos bűncselekményt követett el, vagy a megelőző öt évben (jogerős határozat szerint) rosszhiszeműen megakadályozta a hitelezői igények érvényesítését. Kizárja magát az eljárásból az is, akit ismételten jogellenesen foglalkoztatnak vagy aki másokat (pl. egyéni vállalkozóként) "feketén" alkalmaz.

A magáncsőd központi szereplője a vagyongondnok lesz, aki hatósági, illetve bírói kontroll mellett látja el feladatát. A hitelezők választmánya a csődtörvényhez hasonlóan biztosítja a folyamatos és hatékony ellenőrzést, és védelmet nyújt a visszaélésekkel szemben.

Hitelezői megállapodással és anélkül is indulhatna eljárás

Az adósságrendezés két fajtája között az alapvető különbség abban nyilvánulna meg, hogy az adós és a hitelezők között létrejön-e megállapodás, vagy sem. Az első esetben az adóst a kérelem befogadásától moratórium illetné meg a tartozásainak a teljesítésére. A moratórium ideje alatt - amely a hitelezők döntéséig nyújtana védettséget - új kötelezettséget (a mindennapok szokásos ügyleteit kivéve) csak a vagyongondnok jóváhagyásával lehetne vállalni.

A vagyongondnok feladata lenne, hogy elérje az adós és a hitelezők közötti egyeztetést. Ennek során a hitelezők dönthetnének arról, hogy hozzájárulnak-e a tartozások átütemezéséhez, azaz jóváhagyják-e az úgynevezett reorganizációs tervet. Ha az adós nem tudja megszerezni a hitelezők támogatását, a moratórium megszűnik.

A magáncsőd másik válfajában a hitelezői jóváhagyás helyett az adós saját önkorlátozása révén javulna a tartozások kielégítésének az esélye. Ez azt jelenti, hogy az adós ötéves időtartamra a vagyongondnokra ruházza át a meglévő és jövőbeli vagyona, jövedelme feletti rendelkezési jogot.

Emellett egyebek között kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy részt vesz a vagyongondnok által megjelölt továbbképzésen, átképzésen, eleget tesz álláskeresési kötelezettségének, elfogadja a felajánlott, számára megfelelő munkalehetőségeket. A befolyó jövedelmekből a vagyongondnok teljesíti az adós törlesztési kötelezettségét az eljárás öt éve során. Bizonyos feltételek fennállása esetén az eljárás végén az adós azt is kérhetné, hogy fennmaradt tartozásai alól véglegesen mentesítse őt az eljáró hatóság.