Aláírás és áfa-részletezés nélkül is érvényes a számla

A számviteli és az áfatörvény módosításával egyszerűbbé vált a számlaadás. A számlát nem kell aláírnia az eladónak, és az áthárított adót sem kell feltüntetni tételesen - írja a magyarorszag.hu

Törvényi szinten szabályozták, hogy a számlát a kiállítónak nem kell aláírnia, bár a gyakorlatban már régóta elfogadták az aláírás nélküli számlákat is. Ez persze nem jelenti azt, hogy az adóalany ne dönthetne úgy, hogy az általa kibocsátott számlák hitelességének továbbra is feltétele az aláírás.

Forrás: [origo]

Ezentúl a számlán az áthárított adó összegét tételenként nem kell feltüntetni, elég összesítve megjeleníteni a bizonylaton. Az APEH tájékoztatása szerint az értékesített terméknek vagy szolgáltatásnak az adóval együtt számított ellenértékét sem tételenként, sem összesen nem kell szerepeltetni a számlán, hiszen annak végösszege mindkettőt tartalmazza összesítve. Ugyanakkor továbbra is kötelező szerepeltetni a számlán az adó alapjának és az áthárított adó összegének a felszámított adómérték szerinti részletezését. Ha a számla egyetlen tételből áll, akkor ezt az egy tételt kell megfelelően szerepeltetni. Tehát amennyiben a termék vagy szolgáltatás megnevezése mellett nemcsak az adó százalékos mértéke, hanem annak összege, valamint a termék vagy szolgáltatás adóval számított ellenértéke is szerepel, akkor még egyszer nem kell az adómérték szerinti részletezést elvégezni.

Egy számla érvényességének változatlanul alapvető feltétele, hogy annak legyen sorszáma, feltüntessék a kibocsátás dátumát, a kibocsátó adóalany nevét, címét és adószámát, a vevő nevét és címét. Szerepelnie kell ezen a bizonylaton a teljesítés időpontjának, az értékesített termék vagy szolgáltatás nevének, besorolási számának, mennyiségének és mennyiségi egységének. Az Európai Unión belüli adómentes értékesítés esetén a vevő közösségi adószámának is szerepelnie kell a számlán, ha a vásárló adófizetésre kötelezett gazdasági szereplő.

Továbbra is használhatók a régi számlatömbök

Az adóhivatal arra is felhívta a figyelmet: nem kell nyomtatványt selejtezni amiatt, hogy szűkült a számla és az egyszerűsített számla adattartalma. A meglévő számlanyomtatványok felhasználhatók, csak azokat a rovatokat, amelyek adatainak szerepeltetésére nincs törvényi kötelezettség, üresen lehet hagyni. Továbbra is használhatók a számlázóprogramok, ha bővebb adattartalmú, de a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő számlát állítanak ki.

Megszűnt a számlát helyettesítő okmány

Az uniós csatlakozásával egyidejűleg a számlát helyettesítő okmány megszűnt. Helyette számlát vagy egyszerűsített számlát kell kibocsátani előleg átvételekor, valamint az olyan áfa hatálya alá tartozó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén is, amelyeknek nincs ellenértéke vagy az ellenértékük nem pénzben kifejezett (ilyenek például a csereügyletek). Ilyenkor a gazdasági eseményre szövegesen is utalni kell, például az átvett előlegről kibocsátott számlára rá kell vezetni az előlegre utaló kifejezést, emellett célszerű megnevezni azt is, mely ügylet előlegéről van szó. Ellenérték nélküli ügyleteknél az átadott termék, szolgáltatás adóalapját is szerepeltetni kell a számlán.

Amennyiben az áfa fizetésére a terméket beszerző, vagy a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett, a számlán erre a tényre utalni kell. Ha az adóalany adófizetésre nem kötelezett - például alanyi adómentességet választott vagy tárgyi adómentes értékesítést végez -, a számlában áthárított adóösszeget, felszámított adómértéket nem tüntethet fel. Ilyenkor a "mentes az adó alól" kifejezést kell szerepeltetni a számlában.

Nem készpénzes fizetéskor kötelező a számlaadás

Az áfatörvény értelmében mindenképpen számlát kell adni, ha a vevő vagy a szolgáltatás igénybevevője az ellenértéket nem készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel egyenlíti ki, valamint akkor, ha az ellenértéket készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel egyenlítik ki, de nem az ügylet teljesítésével egy időben.

A vevő szándékától függetlenül köteles a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítő adóalany számlát kibocsátani egyidejű készpénzes fizetés esetén is akkor, ha a vevő adóalany (akár belföldi, akár külföldi illetőségű), vagy közösségi beszerzés miatt adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy.

A számlaadás kötelező akkor is, ha a vevő új közlekedési eszköz Európai Unión belüli beszerzése miatt adófizetésre kötelezett természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Szintén kötelező számlát adni abban az esetben, ha a termékértékesítés az áfatörvény szerinti úgynevezett távolsági értékesítés kategóriába tartozik, valamint akkor, ha az áfatörvény szerinti adólevonási joggal járó adómentes közösségen (EU-n) belüli termékértékesítés történik. A tárgyi adómentes termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végző adóalany viszont számlaadási kötelezettségének a számvitelről szóló törvény bizonylatokra vonatkozó előírásainak megfelelő egyéb bizonylattal is eleget tehet.

KAPCSOLÓDÓ CIKK