PSZÁF: kockázatosak a devizahitelek

2004.09.15. 7:21

Az alacsony kamattal kecsegtető devizahitelek a nyári hónapokban olyan népszerűek lettek a lakosság körében, hogy a lakásvásárlók nagyobb része választja a devizában eladósodást, mint az államilag támogatott forintalapú lakáskölcsönöket. A PSZÁF tájékoztatója a kockázatokra hívja fel a figyelmet.

Nemcsak a PSZÁF int óvatosságra, hanem a hitelintézeti törvényt is módosítani tervezik annak érdekében, hogy jövőre a devizahiteleknél is kötelező legyen közzé tenni a teljes hiteldíj mutatót (THM), ami a kezelési és egyéb költségeket is tartalmazza. A bankok ugyanis nemegyszer nem kellően tájézoztatják ügyfeleiket a kamatokhoz járuló egyéb költségekről.

A PSZÁF tájékoztatója szerint a deviza alapú jelzáloghitelt a hitelfelvevők lakás célra, illetőleg bármely más célra szabadon felhasználhatják. A lakáscélú kínálat széleskörű hitelcélcsoportot takar: találhatók lakóingatlan vásárlására, építésére, bővítésére, korszerűsítésére, felújítására, lakótelek vásárlására fordítható, valamint áthidaló kölcsönként nyújtott hitelek is.

A hitelintézetek - az igénylés és felhasználhatóság szempontjából - a devizaalapú hitel további előnyeként említik, hogy az állami kamattámogatású forint hitelekhez képest kedvezőbb kamatozású, feltételrendszere, bonyolítása egyszerűbb, az igénylők szélesebb köre által elérhető, felhasználható az államilag támogatott kölcsön kiegészítésére is.

A kamatozás általában változó, a hitelintézet az alkalmazott kamatlábat meghatározott időszakonként (pl. évente, félévente) felülvizsgálja és aktuális hirdetménye, illetve kondíciós listája szerinti kamatlábra módosítja. A változásnak megfelelően új törlesztőrészleteket állapítanak meg. A devizahiteleknél alkalmazott legjellemzőbb kamatperiódusok a 3 hónapos, 6 hónapos, illetve az 1 éves periódus. A kamatperiódus az az időintervallum, amely alatt a kölcsön kamata állandó. A kamatozás módját a felek a hitelszerződésben rögzítik.

Az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli

A devizában meghatározott és nyilvántartott hitelösszeg folyósítása és törlesztése általában forintban történik. Folyósításkor a hitelintézetek jellemzően devizavételi árfolyamot alkalmaznak, hiszen a jóváhagyott hitelösszegnek megfelelő devizát - forintfizetés ellenében - megvásárolják a hitelfelvevőtől. A törlesztőrészletek megfizetésekor devizaeladási árfolyamon az esedékes törlesztéshez szükséges összegben devizát adnak el az adósnak. A PSZÁF tájékoztatása szerint a forintban történő folyósítás és törlesztés esetén ezért számolni kell a deviza vételi és eladási árfolyam közötti különbséggel is. A különbség, azaz az árfolyamrés nagyságát a hitelintézet - az adott deviza piaci kondícióira, illetve a hitelintézet üzletpolitikájára figyelemmel - szabadon állapíthatja meg. Mértéke változhat, akár 2-3 százalék is lehet.

A devizahitelekkel kapcsolatos ajánlatokban feltüntetett THM értékek (teljes hiteldíj mutató) általában nem tartalmazzák az árfolyamrés mértékét. (A THM számítás során az adott devizanemben számított, a folyósításkor megfizetett költségekkel csökkentett, folyósított hitelösszeggel és a fizetendő törlesztőrészletekkel, azaz a visszafizetendő tőkével és hiteldíjjal kalkulálnak.)

Egyes konstrukciók lehetővé teszik a devizában történő folyósítást, illetve törlesztést is. Így, amennyiben a hitel felhasználása a folyósítás devizanemében történik, valamint az adós törlesztésre fordítandó jövedelme is azonos devizában keletkezik (az ügylet során konverzió nem szükséges), a vételi és eladási árfolyam különbözetével, illetőleg az árfolyam-ingadozásokban megnyilvánuló kockázattal nem kell számolni.

A hitelintézetek minden tájékoztatójukban felhívják a figyelmet arra, hogy a törlesztőrészletek megfizetésével kapcsolatos, a deviza átváltásból eredő esetleges árfolyamkockázatot teljes egészében az ügyfélnek kell viselnie. Mivel pedig az árfolyam ingadozások következtében a törlesztőrészletek nagysága - még kamatperióduson belül is - változhat, a hitelfelvevőknek arra is gondolniuk kell, hogy a hirtelen bekövetkező, esetleg nagyobb mértékű törlesztőrészlet-változásokat is ki tudják gazdálkodni. A hitelbírálat és folyósítás terhei mellett, a hitel törlesztése során - a hiteldíjon felül - felmerülhetnek egyéb költségek is. Ilyenek lehetnek például a bankszámla fenntartási díjai, esetleges átvezetési, konverziós költségek. A PSZÁF javasolja a szerződő feleknek, hogy még a szerződés aláírása előtt kérjenek részletes tájékoztatást minden felmerülő költségről.

Előző
  • 1
  • 2
Következő