Jelentős ingadozás a forint piacán

A nemzeti ünnep miatt a magyar bankok szerdán nem vesznek részt a devizakereskedelemben, a külföldi pénzintézetek azonban már a délelőtt folyamán jelentős árfolyamingadozásokat idéztek elő.

A magyar bankok a március 15-i ünnep miatt szerdán távol maradnak a devizapiactól. Külföldön azonban van kereskedés. Ezért az utóbbi napokban több piaci szereplő is attól tartott, hogy a forint védtelen marad egy ellene irányuló támadással szemben. Az aggodalom azonban a forint keddi jelentős gyengülése majd a még erősebb erősödés nyomán enyhült, és késő délután már a megnyugvás jelei mutatkoztak a devizapiacon.

Az euró árfolyama kedd este jelentős ingadozást követően 262,50/262,80 forinton állt. Így a forint árfolyama akkor 6,98 százalékra volt a kétszer 15 százalékos szélességű árfolyamsáv 282,36 forintos középértékétől.

Szerdán reggel 262,20/262,50 forintos áron kezdődött a kereskedés az euróval a devizapiacon. A kezdést követően a forint hirtelen gyengülni kezdett és az euró árfolyama 263,40 forintra emelkedett. Később azonban hirtelen a forintvásárlók kerültek túlsúlyba és az uniós deviza árfolyama 261,90 forintra süllyedt, de később ismét emelkedni kezdett a kurzusa. Délben 262,49/262,79 forintos árfolyamon tartották nyilván az eurót, ami 6,98 százalékos távolságot jelent a középárfolyamtól. Délután kettő órakor pedig 262,38/262,68 forintos árfolyamon jegyezték az eurót, ami 7,02 százalékos távolságot jelent a középárfolyamtól.

A zloty teljesen hasonló mozgást végzett a devizapiacon. Az euró árfolyama kora délelőtt 3,88 zloty volt. A kereskedés kezdetét követően a lengyel deviza gyengült, majd erősödött és ismét gyengülés volt tapasztalható. A forint árfolyama a zlotyéval együtt keresi az irányát. A szerdai árfolyam-ingadozások nagysága azonban az elmúlt napok tapasztalatai alapján nem nevezhetőek rendkívülinek. Pánik jelei nem mutatkoznak, és nem is érdemes rá számítani.

A magyarországi bankok ugyan szerdán a nemzeti ünnep miatt távol tartják magukat a devizapiactól, a Magyar Nemzeti Bank azonban meg nem erősített információk szerint bizonyos árfolyamszintekhez kötődő megbízásokat adott külföldi bankoknak, hogy "baj" esetén közvetetten mégis be tudjon avatkozni a folyamatokba.

A piaci szereplőket komolyan foglalkoztatja, hogy a jegybanki pénzpolitika irányítói tesznek-e valamilyen lépést annak érdekében, hogy az árfolyamesést megállítsák. A piaci szereplők egy része rendkívüli jegybanki ülésre, devizapiaci beavatkozásra, kamatemelésre számít. A jegybank kommunikációs osztálya viszont cáfolt minden olyan híresztelést, ami a március 20-i ülés előtti hivatalos tanácskozásról szól.

Az árfolyam gyengülése azonban minden bizonnyal befolyásolja a jegybank pénzpolitikáját, mert a tartós árfolyamgyengülésnek lehet igazán inflációs hatása. Persze az sem mellékes, hogy a jelentősen ingadozó árfolyam miatt mekkora költségekkel kell számolni.

A legutóbbi inflációs jelentés előrejelzéseit a jegybank 251,70 forintos euró árfolyamnál készítette. Ilyen árfolyamnál 2,8 százalékos inflációt prognosztizált, ami alatta van a 3,5 százalékos közepű, kétszer 1 százalékos inflációs célsávnak. A forint árfolyamának napokban elszenvedett 5 százalék körüli gyengülése ezeket a célokat csak részben veszélyezteti, de az infláció vártnál nagyobb emelkedése miatt hosszabb távon kedvezőtlen hatásokkal számolhatunk.

Ezért ha az árfolyamgyengülés tovább tart, a folytatódó leértékelődés elkerülése érdekében a jegybank már hétfőn kamatot emelhet, ugyanakkor a monetáris tanács összetételének ismeretében ez egyáltalán nem biztos. Jelentősebb kamatemelés akkor várható, ha az árfolyam a mostani szintről is érdemben tovább gyengül.

Direkt devizapiaci intervenciót csak 270 feletti szinteknél tartanak elképzelhetőnek a piaci szereplők, addig is valószínűbb a jegybank vezetőinek szóbeli beavatkozás és egy hétfői kamatemelés. Szakértők szerint csak ezek hatástalansága esetén vetődhet fel komolyan a direkt devizapiaci beavatkozás.

Giczi József