Felszámolás

2002.04.30. 14:56

Ha a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság elrendeli a Cégközlönyben való közzétételét.

A közzététel tartalmazza:

  • a bíróság nevét és az ügy számát, az adósnak a nevét, székhelyét, adószámát,
  • ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát, a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontját,
  • azt, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg, a felszámolás kezdő időpontját (a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napját),
  • a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be
  • a felszámoló nevét és székhelyét, valamint a felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét,  a hitelezők regisztrációs díjának befizetésére szolgáló elkülönített számla számát, 
  • ha az adós egyszemélyes társaság, az alapítója (tagja, részvényese) nevét és lakóhelyét (székhelyét),
  •  az egyéb lényeges körülményeket.

A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti:

  • azt a cégbíróságot, ahol az adóst a cégjegyzékbe bejegyezték,
  • az illetékes adó- és vámhatóságot, illetékhivatalt, valamint a nyugdíjbiztosítási önkormányzat és az egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervét,
  • a területileg illetékes állami munkaerőpiaci szervet,
  • az illetékes környezetvédelmi és a munkavédelmi felügyelőséget,
  • a bíróság Gazdasági Hivatalát,
  • az adós székhelye szerint illetékes levéltárat,
  • az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet,
  • a területileg illetékes földhivatalt.

A hitelező a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától, a felszámoló pedig a felszámolás kezdő időpontjától számított 90 napon belül a bíróság előtt keresettel megtámadhatja az adósnak a felszámolás iránti kérelem bírósági beérkezését megelőző egy éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya

  • az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás; vagy
  • a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet;

egyéb, a hitelező vagy a hitelezők kijátszására szolgáló, az adós vagyonát csökkentő jogügylet. Ha a felszámoló által nyilvántartásba vett hitelezők száma az 500-at meghaladja, és a törvény rendelkezései szerint a bíróság határozatát valamennyi hitelező részére kézbesíteni kell, a kézbesítés kifüggesztés útján történik. A végzést és annak mellékleteit a felszámolást elrendelő bíróságon, továbbá valamennyi megyei (fővárosi) bíróságon ki kell függeszteni. A végzést a kifüggesztéstől számított 30. napon kell kézbesítettnek tekinteni. A kifüggesztéssel egyidejűleg kell megküldeni a többi megyei (fővárosi) bíróságnak is a végzést, amelyet az köteles a kézhezvételt követően haladéktalanul kifüggeszteni. A bíróság végzésének tartalmaznia kell azt is, hogy a bíróság mely napot tekinti a kézbesítés napjának és a fellebbezési határidő utolsó napjának. A végzésben tájékoztatást kell adni a hitelezők részére az észrevételezési jogukról is.

A bíróság a Cégközlönyben és legalább egy országos napilapban közleményt tesz közzé, melyben felhívja a hitelezők figyelmét arra, hogy hol tekinthetik meg a bíróság végzését. A végzés ellen benyújtott fellebbezést a bíróság a fellebbezési határidő lejártát követő 15 nap elteltével terjesztheti csak fel a másodfokú bíróságra. Ezen időtartam alatt a nem fellebbező hitelezők a fellebbezést a bíróságnál megtekinthetik, és arra észrevételeket tehetnek.