Újraszabályozzák a világ pénzpiacait

Három területen is újra fogják szabályozni a világ pénzpiacait. Erről érkeztek hírek hétfő este és kedd hajnalban Amerikából és Angliából. Szigorítják a határidős pénzáramlásokra kötött üzletek (CDS-ek) szabályozását és lehetővé teszik a nagybankokba (tőzsdén kívüli) magántőke azaz, private equity beforgatását. Az amerikai tervek mellett Nagy-Britanniában bankreformokra készülnek.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed hétfőn (magyar idő szerint kedd hajnalban) közölte, hogy újra fogja szabályozni a bankholdingokban szerezhető kisebbségi tulajdonokat. Pontosabban a Federal Reserve 33 százalékban határozná meg a kisebbségi részesedések határát.

Az új rendelkezések bizonyos befektetőknek lehetővé tennék, hogy két igazgatósági tagot is delegáljanak a bankholdingok vezetőségébe. Ezek a rendelkezések arra szolgának, hogy magántőkét forgató társaságok is befektethessenek a legnagyobb kereskedelmi bankokba, bankholdingokba. (Az USA-ban a magántőke, private equity azt jelenti, hogy nem a tőzsdén forgatott "nyilvános" tőkéről van szó.)

A Fed azért döntött így, hogy ösztönözze a private equity-befektetéseket a pénzintézetekbe, amelyek a Bloomberg szerint 520 milliárd dolláros veszteséget halmoztak fel a jelzálogválság miatt, és égetően szükségük van a tőkepótlásra.

Három helyett öt bankholding

A bankholdingok közül eddig három uralta a piacot, a Citigroup, a Bank of America és a JP Morgan. Hétfőn viszont kiderült, hogy a két utolsó, még fel nem vásárolt és csődbe nem ment befektetési nagybank, a Goldman Sachs és a Morgan Stanley is engedélyt kapott a holdinggá alakulásra. (A befektetési bankok gyakorlatilag óriási brókercégek, amelyek kölcsönbe kapott pénzt forgatnak. A kereskedelmi bankok és a bankholdingok viszont olyan pénzintézetek, amelyek betéteket gyűjtenek, és ebből finanszírozzák működésüket.)

Miközben a nagybankok tőkehiánnyal küszködnek, a magántőke-társaságok rekord összeget gyűjtöttek az idei első félévben: 324,4 milliárd dollárt. A private equity-cégek ezután kérték, hogy enyhítsék a rájuk vonatkozó befektetési korlátozásokat, és tegyék lehetővé, hogy nagyobb mértékben beszállhassanak a kereskedelmi bankokba.

Egy másik szabályozás

Mindeközben a világ pénzügyi központjának helyet adó New York állam - itt található New York City, ahol a legnagyobb pénzintézetek működnek - szintén új szabályozásokat fontolgat. David Paterson kormányzó hétfőn bejelentette, hogy New York állam szabályozni akarja a 62 ezer milliárd dollárra becsülhető CDS, azaz credit-default-swap ügyleteket.

A hiányzó szabályok a kormányzó szerint hozzájárulhattak a hitelválság kiszélesedéséhez. Jövőre azonban változik majd a helyzet, mert a híres-hírhedt CDS-ek - amelyeken több nagy pénzintézet vesztett dollármilliárdokat és tízmilliárdokat - nem ellenőrizetlenül "keringenek" majd a pénzügyi rendszerben. Egy részüket ugyanis biztosításnak minősítik majd, és így állami ellenőrzés alá kerülhetnek - írja a Marketwatch.com. A CDS-ek egyfajta derivatív (határidős) szerződések, amelyek nem teljesítés esetén fizetnek. A utóbbi tíz évben rendkívüli módon elterjedtek ezek a kontraktusok, amelyekben a piaci szereplők egy adósság behajtásának kockázatát vagy bizonyos cégek vagyonának értékét árazzák be.

A jelzálogpiaci rossz adósok, az úgynevezett subprime piac adósainak befolyó törlesztéseit is ilyen CDS-ek reprezentálták, ám az adósok egyre nagyobb számú fizetésképtelensége miatt összeomlott tavaly óta a CDS-piac. A CDS-ekben tulajdonképpen pénzáramlások teljesítése és nem teljesítése áll egymással szemben, de ha az egyik oldalon az adósok nagy számban nem teljesítenek, akkor felborul az egyensúly, márpedig ez történik tavaly óta, amikor az ingatlanpiaci válság először a jelzálogpiacot, majd a hitelpiacot rengette meg, mára pedig az egész pénzügyi rendszert fenyegeti Amerikában és a világon.

Megfelelő tartalék kell majd

A CDS-piac egyik legnagyobb szereplője az AIG volt, a világ legnagyobb biztosítója, amelyet az amerikai kormánynak a múlt héten 85 milliárd dolláros segélyhitellel kellett megmentenie a teljes összeomlástól.

Az AIG olyan CDS-eket is kibocsátott, amelyek jelzáloghoz kötődő értékpapírok fedezetéül szolgáltak. Ezek az értékpapírok voltak a hírhedt CDO-k (collateralized debt obligations).

A mostani új szabályozás lényege Paterson szerint éppen az lenne, hogy a CDS-piacon megjelentek olyan kibocsátók is, akik mögött nem állt olyan erős biztosítási részleg, mint az AIG hátterében. Amikor pedig elkezdtek bedőlni a rossz adósok, a CDS-piac egésze rendült meg. Éppen ezért a jövőben megfelelő tartalékokkal rendelkező kibocsátók vehetnek részt a CDS-ügyletekben - legalábbis ez a terve a kormányzónak.