Rizikó és a mozdulatlanság a magyar piacokon

A piac nem számít arra, hogy Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa hétfői ülésén ülésén változtat az alapkamat 8,5 százalékos szintjén - derül ki a Reuters szeptemberi felméréséből. A hírügynökség által megkérdezett elemzők szerint a monetáris lazítás azonban már közel van, a szakértők szűk többsége még az év végéig számít erre.

A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó tizenkilenc közgazdász egyöntetűen arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa hétfőn a 8,5 százalékos alapkamat tartásáról dönt. Valamennyiük osztja azt a véleményt, hogy az idén már nem várható kamatemelés, a következő lépés csökkentés lesz.

A felmérés szerint folytatódott az a nyári hónapokban megfigyelhető trend, hogy egyre több elemző hozta előre a monetáris lazítás várt dátumát. Most először fordult elő, hogy az elemzők szűk többsége - 11 szakértő - szerint a kamatcsökkentést még az idén végrehajtja a monetáris politikáért felelős testület.

Infláció a cél felett - lassulás az exportpiacokon

A jövő évi lazítást valószínűsítő előrejelzések az év elejére koncentrálódnak. A folytatódó bizonytalanságot a kis többség mellett az is jelzi, hogy több elemző csaknem ugyanakkora esélyt adott a 2008 végén, illetve a 2009 elején bekövetkező kamatcsökkentésnek.

Miközben a várakozások alapján a kamatcsökkentésre a korábban vártnál hamarabb kerül sor, az inflációs előrejelzések nem javultak tovább, mint az előző két hónap felméréseiben. Sőt, az MNB fő előrejelzési horizontjára, 2010-re vonatkozó átlagos éves infláció konszenzusa némileg - 15 bázisponttal - 3,2 százalékra emelkedett, ez pedig valamivel meghaladja a 3 százalékos célt.

Nem jók a német kilátások

Problémát jelent a régió országainak, hogy a legjelentősebb exportpiacukon, Németországban nem túl jók a kilátások. A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet szerdán publikált szeptemberi üzleti bizalmi indexe 2005 közepe óta mért legalacsonyabb szintre, 92,9 pontra csökkent a már szintén alacsony augusztusi 94,8-ról. Ez pedig újabb jele az eurózóna növekedési problémáinak.

A közép-európai országok fő exportpiacán végbemenő keresletszűkülés kedvezőtlen, ugyanakkor csökkentheti az importált inflációt. Ez a hatás már szerepet játszott abban, hogy a régióban elsőként a cseh jegybank a múlt hónapban hátat fordított a korábbi kamatemeléseknek.

Csehek és lengyelek: eltérő mozgások

A csehek a várakozások szerint még az idén egyszer még tovább csökkentik az Európai Unióban eleve alacsonynak számító 3,5 százalékos jegybanki alapkamatot. A lengyelek inflációs aggodalmaik miatt vélhetően az idén még egyszer emelik a jelenleg 6 százalékos rátát, de a növekedés náluk is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül.

A szakértők ezek alapján a régiós exportpiacokon bekövetkező gazdasági lassulással és az inflációs kockázatok mérséklődésével magyarázták a korábbi kamatkilátások változását.. Magyarországon az is szerepet játszhat, hogy miután idén eddig 6,5 és 7,1 százalék között ragadt be az infláció, az év hátralévő része határozottabb lassulást hozhat az áremelkedések ütemében: a szeptemberi éves inflációra vonatkozó konszenzus 6,15 százalék.

Nő a bizonytalanság

A nemzetközi piacok pénzellátása körül az utóbbi hetekben megnövekedett félelmek ugyanakkor kockázatokat jelentenek Magyarországnak, egyebek mellett a forint árfolyamára is hatnak, ami csökkenti a jegybankok hajlandóságát a lazításra, ráadásul bizonytalan ideig.

"Maga az infláció, az októberben publikálandó szeptemberi adat már lehetőséget adna a vágára, de a nemzetközi klíma jelenleg akadály" - mondta Fórián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője, aki szerint mindenesetre a magyar kamatcsökkentés még az év vége előtt megérkezik.

Kedvezőtlen kilátások

A magyar növekedési kilátások nagyon gyengék - fogalmazott a Reuters kérdésére Suppan Gergely. A Takarékbank szakértője hozzátette: a belső fogyasztás továbbra sem tért magához, a külső konjunktúra tovább romlik, a gazdaságot felhasználási oldalról csak és kizárólag a készletfelhalmozás húzza, ami a gabonatermés növekedéséből származik.

"Arra nyilván nem számíthatunk, hogy minden évben egyre jobb lesz az időjárás és ennek következtében a mezőgazdasági termelés" - tette hozzá Suppan.

Alig gyorsul a magyar gazdaság

Az elemzői konszenzus a harmadik negyedévre és az év egészére is 2,15 százalék körüli magyar gazdasági növekedést jósol, 2009-ben pedig a korábbi előrejelzésben szereplőnél 0,4 százalékponttal alacsonyabb, 2,6 százalékos dinamikát jelez előre. Vagyis az elemzők szerint alig gyorsul a gazdaság, bár az adóemelések és állami megszorítások negatív hatása kifutóban van.

Alacsonyabb a konszenzus a 3 százalékos növekedésnél is, pedig ez a 2009-es költségvetési törvényjavaslat feltevése. Ugyanakkor megegyezik a prognózis az MNB augusztusi inflációs jelentésében szereplő előrejelzéssel. Az államháztartási hiányt tekintve ugyanakkor a felmérés csak kis túllépést valószínűsít: a konszenzus a GDP 3,4 százaléka az előirányzott 3,2 százalékkal szemben.

Az euró jegyzése 240 forint körül maradhat

A nemzetközi piaci bizonytalanság miatt az elemzői előrejelzések nem mutatnak nagy mozgásokat a forint euróhoz mért árfolyamában: 2009 végéig 240 forintos, tehát a jelenlegi árfolyammal nagyjából megegyező kurzusra számítanak. Igaz, az egyéni elemzői előrejelzések ugyanakkor széles, 235 és 255 közti sávban szóródnak. A konszenzus alapján Magyarországon 2014-ben váltja az euró a forintot.