Kincstárjegybe meneküljünk a válság elől!

A legtöbb értékpapírhoz hasonlóan, még a legbiztonságosabbnak tartott állampapírok is gyengén szerepeltek az elmúlt hónapokban, a kisbefektetők számára azonban a rövid futamidejű kincstárjegyet tanácsos vásárolni. A hosszabb lejáratú papírok egyelőre rizikósabbak, ezekkel jobb megvárni, amíg a pénz- és tőkepiaci válság miatti bizonytalanság elvonul.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Az év elején 7-7,5 százalékos hozamok jelentősen emelkedtek február végére, márciusi elejére - akkor 9 százalékot bőven meghaladó rátákra is volt példa. Ez részben egy új szabályozásnak köszönhető: a nyugdíjpénztáraknak ugyanis át kellett állniuk a kötelezően választható portfólióra, így az állampapírok helyett egyre több részvény kerül hozzájuk.

Az átállás miatt az állampapírpiacon korábban jelentős mennyiséget vásárló nyugdíjkasszák nemcsak egyszerűen eltűntek a vásárlói oldalról, hanem eladók lettek, a részvényeket ugyanis az értékesített állampapírok árából szerezték be. Ez felborította a kereslet-kínálat korábbi egyensúlyát. Más körülmények között ezt ellensúlyozhatta volna a külföldiek növekvő kereslete, ám ez most a globális hitelpiaci válság miatt elmaradt.

Alig változott a helyzet a "kiszáradás" óta

A nemzetközi intézményi befektetők az Egyesült Államokból induló pénzügyi krízis miatt igyekeztek menekülni a kockázatosabb piacokról, például a magyar porondról, így gyakorlatilag kiszáradt a piac. Eltűntek a vevők, ez pedig hirtelen nagyon felhajtotta a hozamokat, és lejtőre vitte az árfolyamokat. Persze volt olyan ár, ahol egyes befektetők már elég vonzónak találták a papírokat (vagyis a felárat) ahhoz, hogy ismét beszálljanak a magyar eszközökbe.

Kisebb-nagyobb ingadozások mellett a mai napig nem változott érdemben a helyzet. Pénteken 7,74 és 9,31 százalék között voltak a másodpiaci referenciahozamok. (A másodpiac azt jelenti, hogy a már kibocsátott papírokat egymás között adják-veszik birtokosaik.) A hozamok szóródásából látszik, hogy továbbra is nagy a piaci bizonytalanság, ami az állampapírok értékesítésére is kihat, hiába a szinte kockázatmentes "minősítés" (az állampapírok a legbiztonságosabb értékpapírok közé számítanak).

Hónapokig, évekig meglátszanak nyomok

A különböző kincstárjegy-aukciókon a korábbi két és félszeres, háromszoros kereslet (lefedettség) helyett manapság jó, ha a befektetői ajánlatok meghaladják a felkínált csomag értékét. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a múlt kedden és egy héttel később egyaránt 40 milliárd forint értékben hirdetett meg három hónapos kincstárjegyeket eladásra, ám a csomagokra mindössze 53, illetve 76 milliárd forint értékű igény volt.

Ha az amerikai pénzügyi kormányzat erőfeszítései elérik céljukat, és megnyugszik a piac, akkor csökkenhet a bizonytalanság, és elkezdődhet a visszarendeződés. Ugyanakkor senki ne gondoljon arra, hogy napokon belül helyreáll a rend, sőt a pénzügyi válság hónapokig, rosszabb esetben évekig nyomot hagyhat a gazdaság és a piacok teljesítményén - mutatott rá Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője.

Ingatlanok Amerikába: a válság kirobbantói

Bár az amerikai kormány 700 milliárd dolláros pénzügyi konszolidációs csomagterve a jelzálogpiaci problémák gyökereit kezelheti, lehet, hogy a trendfordulóhoz ez kevés lesz, mivel a recessziós környezetben újabb veszteségekkel is kell számolni. A növekedés lassulása összefügg a krízissel, de a gazdaság tehetetlensége miatt a kormányzati mentő intézkedések rövid távon nem tudják visszafordítani a recessziós tendenciákat. Az eurózónában, például, a második negyedévben mínuszos volt a GDP-növekedés. Jó eséllyel a következő három hónapot is hátramenetben tölti a gazdaság.

Bizottság dönt a recesszióról

A hétköznapi közgazdasági szóhasználatban két egymást követő negyedévben mért negatív teljesítmény recessziót jelent. Az Egyesült Államokban valójában egy bizottság (a National Bureau of Economic Research egyik szakbizottsága) dönt arról, hogy recesszióba került-e a gazdaság, általában negyedévekkel később.

A késést az is magyarázza, hogy az adatokat gyakran felülvizsgálják és módosítják, a GDP esetében például egy adott negyedévről háromszor publikálnak adatot. A recesszió nem egyszerűen a GDP visszaesését jelenti, hanem a gazdasági aktivitás (a reáljövedelem, a foglalkoztatás, az ipari termelés és a kereskedelem) jelentős mértékű és hosszabb ideig tartó zsugorodását. Ha Amerika - függetlenül az ominózus testület véleményétől - az elsődleges adatok alapján recesszióba süllyed, akkor Európa sem számíthat sok jóra.

Hova meneküljenek a kisbefektetők?

Ebben a helyzetben, amikor a kilátások nehezen meghatározhatók, még mindig az állampapírok tűnnek az egyik legjobb befektetési megoldásnak. (Bár sokan a vész idején a még biztosabbnak tartott aranyba menekülnek.) Kondrát Zsolt az óvatos duhajoknak rövid futamidejű papírok, illetve ezen instrumentumokba fektető, úgynevezett likviditási befektetési alapok vásárlását javasolja - ezek biztos hozamot ígérnek, kockázatmentesen.

Egyelőre a hosszabb távra szóló papírok kockázatosak, de ha valóban megnyugszik a helyzet, már érdemes lesz azokból is vásárolni, igaz, ezt azért továbbra is inkább csak a kockázatot jobban értő és tűrő háztartásoknak javasolja a szakember.

Mi is az a hozamgörbe?

Az állampapír-piaci mozgásokat tükröző hozamgörbéről sokszor hallani, de sokan nem tudják pontosan, miről van szó. Nagy általánosságban a hozamgörbe azt mutatja meg, hogy az egyre növekvő futamidőkön (tehát 3 hónap, 1 év, 10 év alatt) mekkora a hozam. A hétköznapi beszédben így hozamgörbéről beszélünk akkor is, ha futamidő szerint sorba állítjuk az állampapír-piaci referenciahozamokat, ám az elemzők ennél jóval kifinomultabb módszerekkel alakítják ki saját grafikonjaikat.

A hozamgörbe leginkább arra alkalmas, hogy kiolvassuk belőle a piac véleményét. A hozamgörbe hároméves lejáratig terjedő része a jegybanki alapkamatra vonatkozó várakozásokat mutatja - mondta az MKB Bank vezető elemzője.

A hosszú oldal funkciója teljesen eltérő, 5-10 éves távlatban ugyanis botorság lenne az alapkamatra tippelni. A több mint hároméves kötvények hozamából a hosszú távú inflációs trendeket lehet látni, illetve, azt, hogy mire számítanak a befektetők, és hogy a jövőben milyen felárat várnak el a pénzükért cserébe.

Magyar Nemzeti Bank: itt döntenek a kamatszintről

Ezáltal a hozamgörbe hosszú oldala kifejezi az adott gazdaságba vetett befektetői bizalmat, más néven annak kockázatát. Ha a hosszú hozamok alacsonyak, az sok, az adott piacban bízó úgynevezett végső befektető jelenlétére utal. Ők ugyanis a hozamokon keresztül jelzik, hosszú távon is alacsony inflációra, árstabilitásra számítanak.

A kamatkonvergencia maastrichti feltétel

A végbefektetők bizalma egy egészséges gazdaság egyik fokmérője, nem véletlen, hogy az egyik, keveset emlegetett maastrichti kritérium is a hosszú hozamokról szól. Az ominózus feltétel szerint a 10 éves hozam legfeljebb 2 százalékkal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába.

Az [origo] korábbi cikkében Suppan Gergely, a Takarékbank közgazdásza azt fejtetgette, hogy éppen a kamatkonvergencia az a kritérium, ami miatt esély sincs arra, hogy a térségbeli hátrányunkat rövid távon ledolgozzuk. A helyzet különlegessége, hogy a kamatkonvergencia teljesítése csak részben múlik rajtunk.

Voltaképpen tehát arról van szó, hogy a nemzetközi pénzvilág bízik-e Magyarországban; hisz-e abban, hogy a magyar kormány képes teljesíteni az ígéreteit, a Magyar Nemzeti Bank pedig képes az inflációs célon belül tartani a fogyasztói árak emelkedését. Mindezen túl hinnie kellene a világ befektetőinek és bankjainak abban is, hogy a magyar gazdaság teljesíteni tudja a folyó fizetési mérleggel kapcsolatos elvárásokat és a többi makromutató is kiszámíthatóan alakul.