Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!
Gyurcsány Ferenc a kialakult pénzügyi válság fő felelősei közé sorolta a pénzügyi intézményeket, hitelminősítőket, könyvvizsgálókat, és hangsúlyozta, hogy a felelősség nem osztható meg egyenlő arányban hitelezők és a hitelt felvevők között.
A magyar kormányfő úgy véli, hogy egy globális piacon a felügyeletnek és a szabályozásnak is globálisnak kell lennie. Európai intézményekre és a mainál erősebb európai hatósági szabályozásra van szükség - hangsúlyozta. Hozzátette: a tisztességes megoldás nem a nemzeti pozíció védelme, hanem a nemzeti szuverenitások összegzése, ezért Magyarország meg fogja ismételni erre vonatkozó korábbi javaslatát.
A kormányfő szerint azok a gazdaságok és társadalmak tudnak egyszerre stabilak és versenyképesek lenni, amelyek elutasítják a szélsőségeket, a piaci és az állami fundamentalizmust egyaránt.
Sikeresnek nevezte az elmúlt időszakban folytatott, az egyensúly javulását eredményező fegyelmezett költségvetési gazdaságpolitikát, ami szavai szerint növelte a hitelességet, ezért folytatni kell. Hozzátette: ha 2006-2007-ben nem hozzák meg a szükséges intézkedéseket, akkor ma, szűkülő likviditás és emelkedő elvárt hozamok mellett sokkal rosszabb helyzetben lenne az ország.
Nem elegendő a magyarok pénzügyi tájékozottsága
A magyar pénzügyi rendszer stabil, mert tőkeerős, jól működő bankok alkotják, de a fogyasztók pénzügyi tudatossága fejlesztésre szorul - mondta a rendezvényen Simor András, az MNB elnöke. Úgy vélte, a lakosság pénzügyi kultúrájának elmélyítése hozzájárulhat az ország pénzügyi stabilitáshoz is. Ehhez megfelelő oktatási rendszer és a szereplők együttműködésén túl nemzeti stratégia kidolgozása is szükséges.
Simor András szerint a banki szolgáltatások gyors fejlődése, a globalizációval folyamatosan megújuló termékek erősítik az információs aszimmetriát az eladó és a vásárló között. Jelentős a veszélye annak, hogy a vásárlók nem értenek az általuk vásárolt termékekhez, nem tudják felmérni annak kockázatát a megfelelő tájékoztatás hiánya miatt.
Nem biztos, hogy elég lesz a 700 milliárd dollár
Angel Gurría, az OECD főtitkára szerint Magyarország felkészült arra, hogy kezelje a jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetet. Hozzátette ugyanakkor, hogy a piaci turbulencia miatt nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a tényezőket, amelyek az országot közép- és hosszú távon sikeressé teszik.
Hozzátette: a válság tanulságaként a jövőben vélhetően egyetlen ország sem hanyagolja el a pénzügyi oktatást. Mint mondta, az OECD felismerte ennek sürgősségét, ezért erősíteni fogja szerepét a pénzügyi oktatásban.
A konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón az OECD főtitkára elmondta: nincs ember, aki ma meg tudná mondani, hogy elégséges-e az Egyesült Államokban elfogadott pénzügyi mentőcsomag. A kihívás az, hogy hogyan lehet a bankokat rávenni a hitelezés folytatására, amihez tőke kell. Úgy vélte: Európának is megnyugtató a tengerentúli döntés.
Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntésével összefüggésben azt mondta: mára enyhült az inflációs nyomás, ami több döntési lehetőséget biztosít a jegybankoknak.
Be kell avatkoznia az USA-nak a válságba
Az amerikai kormánynak be kellett avatkoznia a pénzügyi válságba az ismert 700 milliárd dolláros csomaggal, hiszen a pénzügyi rendszer stabilitása nélkül nincs gazdasági stabilitás, az Európai Unióban ugyanakkor nem indokolt hasonló akció - mondta Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a konferencia alkalmából tartott tájékoztatón.
Ha a világban vihar van, annak oldalszele Magyarországot és érinti, ami a finanszírozási költségek növekedésében és a magasabb kockázati felárban jelenik meg - jelentette ki Király Júlia. A válság megnehezítette a magyar pénzügyi rendszer működését, de nem lehetetlenítette el - tette hozzá.
A kormány és a Magyar Nemzeti Bank ott áll a magyar bankrendszer mögött, ahogy azt teszi valamennyi uniós kormány és központi bank - mondta Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke, aki szerint a "magyar bankrendszer könyveiben nincsenek mérgezett eszközök".
Várhegyi Éva, a Tudatos Pénzügyekért Alapítvány kuratóriumának elnöke a csütörtöki konferencián tartott előadásában elmondta, hogy felvethető a bankok felelős hitelezésének hiánya, hiszen a 2000-es években lazuló hitelezési feltételek mellett kínálták termékeiket, amely párosult a lakosság euforikus hitelfelvételi lázával. Ennek nyomán a magyar háztartások törlesztési terhe a rendelkezésre álló jövedelem arányában már meghaladja a 13 százalékot, ami magasabb az EU átlagánál, és alig marad el az amerikai lakosság 14 százalék feletti mutatójától.