Durván hathat a válság Romániára

A kiterjedt közép- és kelet-európai érdekeltségekkel bíró nagy nyugat-európai bankok problémái növelik egy kelet-közép-európai hitelválság kockázatát, ugyanakkor a felzárkózó piaci bankrendszerek viszonylagos alulfejlettsége jelen esetben "áldásnak" bizonyulhat, áll londoni befektetési bankok új elemzéseiben.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A BNP Paribas forgatókönyv-összeállítása szerint az utóbbi három-négy évben a gyors hitelkiáramlás táplálta a térség növekedését. Most azonban a likviditási és hitelezési kondíciók mind feszesebbé válnak, emellett meredeken csökken a kockázatvállalási hajlam, a világgazdaság gyengül, és a térségi gazdaságok legtöbbjében romlanak az alapszintű fizetésimérleg-mutatók. Ezért valószínű, hogy a főleg külföldi, nyugat-európai bankok révén e gazdaságokba áramló hitelfinanszírozás is lassulni fog.

A ház szerint "meglehetősen magas", 25 százalék az esélye annak, hogy a hat közép- és kelet-európai EU-gazdaságban - Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban, Romániában és Bulgáriában - a fejlett ipari térséghez hasonló hitelválság bontakozik ki. Az átlagon belül a hitelválság kockázata 10 és 40 százalék között van az egyes országokban.

Lengyelország és Románia

A BNP Paribas londoni elemzői az országcsoport erősebb gazdasági alapmutatójú tagjai közül Lengyelországra, a gyengébb egyensúlyi helyzetben lévők közül Romániára dolgoztak ki külön egy-egy alapeseti és hitelválság-forgatókönyvet.

A két forgatókönyv között Románia esetében mutatkozik a drámaibb különbség. A ház prognózisa szerint a román gazdaság növekedése a 2008-ra várt 8,5 százalékról hitelválság nélkül is 3,8 százalékra lassul 2009-ben, és 2010-ben 4,6 százalékra emelkedik vissza.

Forgatókönyvek a válságra

Térségi hitelválság esetén azonban a román GDP-érték növekedési üteme éves összevetésben jövőre 1,4 százalékra zuhanna, úgy, hogy 2009 negyedik negyedében visszaesne a kibocsátás, és 2010 egészében is csak 1,9 százalék lenne a növekedés, áll a BNP Paribas londoni forgatókönyv-változataiban.

Lengyelországban a ház alapesetben 3,5 százalékos növekedést vár jövőre az idei évre valószínűsített 5 százalék után, és 4,7 százalékost 2010-re.

A hitelválság-forgatókönyvben azonban csak 2,5 százalékos növekedés szerepel 2009-re és 3,6 százalékos 2010-re. A BNP Paribas előrejelzési modellje szerint Lengyelországban a hitelkiáramlás éves mértékű növekedése az alapeseti forgatókönyv esetén jövőre az eddigi 25-30 százalékos ütemekről 8,5 százalékra, Romániában 60-65 százalékról 25-30 százalékra, hitelválság-forgatókönyv alapján azonban mindkét országban nullára csökken.

A ház szerint a térség egészére megfogalmazható általános érvényű üzenet az, hogy a belső növekedésüket eddig növekvő mértékben hitelfinanszírozásra alapozó gazdaságokat hitelválság esetén már jövőre teljes körű recesszió kockázata fenyegeti. Ebben a helyzetben a kormányok nehéz választás elé kerülnének: vagy a növekedést támogatják, a költségvetési hiány jó eséllyel markáns mélyülése árán, vagy továbbra is kitartanak az alacsony deficitet célzó költségvetési politika mellett, áll a BNP Paribas londoni elemzésében.

A Merrill Lynch forgatókönyve

A Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési részlegének szakértői szerint ugyanakkor a mostanihoz hasonló időszakokban "áldásnak bizonyulhat" a feltörekvő térség bankrendszereinek viszonylagos alulfejlettsége. A ház által a kelet-európai és környező felzárkózó térségekre elvégzett számítás szerint ebben az országcsoportban a GDP-arányos bankhitelállomány 57 százalék a fejlett ipari térség 132 százalékos - ezen belül az Egyesült Államok 172 százalékos - átlagával szemben.

Emellett a banki üzleti modell a vizsgált feltörekvő gazdaságokban továbbra is viszonylag konzervatív: a kihelyezéseket jórészt fedezik a betétállományok, a kinnlevőség-állomány a térség egészének átlagában a bankbetétek értékének 98 százaléka. Ez utóbbi mutató az Egyesült Államokban 358 százalék.

A Merrill Lynch londoni elemzői ugyanakkor kiemelik, hogy a kinnlevőség-betétállomány ráta négy európai felzárkózó gazdaságban is magas: Magyarországon 130 százalék, Oroszországban 120 százalék, Romániában 116 százalék, Lengyelországban 112 százalék. A cég a térség fő rövid távú kockázatai közé sorolja azt a lehetőséget, hogy a külföldi tulajdonú bankok szigorítják hitelfeltételeiket, aminek reálgazdasági kihatásai lehetnek már 2009-ben.