Becsülni sem merik az építőipari krachot

Súlyos következményekkel fenyegeti a válság az egyébként is rossz bőrben lévő hazai építőipart. A megrendelések elapadása csődlavinát indíthat el, ha néhány nagyobb cég is bedől. Az uniós beruházások segíthetnek, de lehet, hogy későn érkeznek.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A nyugati világ hetek óta bankmentő csomagoktól hangos - idehaza ilyesmire (egyelőre) nincsen szükség, viszont annál nagyobb pusztítást okozhat a pénzpiaci válság a reálgazdaságban. Az egyik legnagyobb vesztesnek a szakmabeliek szerint az építőipar ígérkezik.

Ennek legfőbb oka nem is az, hogy a krízis az ingatlanalapú lakossági jelzáloghitelek területéről indult, hiszen Magyarországon eddig sem volt, és ezután sem valószínű, hogy lesz jelentős áresés az ingatlanpiacon. (Ezzel együtt intő jel, hogy az MKB Bank leállította a jelzálog-hitelezést.)

Nincs hitel, nincs fejlesztés

A legnagyobb baj, hogy a bankok máris keményen szigorítják a projektfinanszírozás feltételeit, vagyis nem, vagy csak nagyon óvatosan adnak kölcsönt a fejlesztést tervező cégeknek. Beruházások híján pedig elfogynak az építőipari vállalatok munkái.

Az iparágat mindez azért érinti különösen érzékenyen, mert már 2007 is mélypontnak számított, a megbízások száma 15 százalékkal esett vissza az előző évhez képest - részben amiatt, hogy a bankok már akkor is egyre kockázatosabbnak ítélték az ágazatot.

A trend 2008-ban is folytatódott: a KSH legfrissebb, júliusi datálású - tehát még bőven a válság legújabb hulláma előtti - jelentése szerint a teljesítmény csaknem 11 százalékkal múlja alul a tavalyit. Ennyire alacsony legutóbb 2002 vége felé volt.

Csúszó EU-fejlesztések

"Az idén sajnos nem vált be a jóslat, mely szerint a kezdődő uniós fejlesztések mentőövet nyújtanak. A projektek többsége csúszik, és az autópálya-építések sem segítettek sokat, az építőipari termelés volumene szüntelenül csökken. A megrendelésállomány 11,3 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál" - vázolta a helyzetet az [origo]-nak Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke.

Hozzátette, eközben - még mindig függetlenül a válságtól - a cégek jogosan felmerült költségeiket sem tudták érvényesíteni, az ágazatban az árnövekedés elmaradt az inflációtól. Márpedig biztosra vehető, hogy az építőanyagok hamarosan ismét alaposan drágulni fognak.

Ebben a helyzetben kell szembenézni azzal, hogy a magánberuházók elhalasztják majd tervezett fejlesztéseik jó részét, mivel a bankok által megkövetelt 10 százalékos önrész várhatóan a többszörösére emelkedik. A lakosság eladósodottsága és a jelzáloghitelezés visszafogása is nyilván hatni fog a lakásépítési piacra.

Kérdésünkre, hogy az uniós fejlesztések jövőre már egészen biztosra ígért startja nem húzhatja-e ki a bajból az ágazatot, Tolnay Tibor úgy regált: ha ezek valóban be is indulnak jövőre, még jó ideig nem tudják ellensúlyozni a válság kedvezőtlen hatásait, mert értelemszerűen csak egy részük tud realizálódni 2009-ben. (Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a minap 1800 milliárd forintnyi uniós megrendeléssel kecsegtetett.)

A legnagyobbak sokakat magukkal ránthatnak

A válság következményeiről többféle riasztó becslés látott már napvilágot - Futó Gábor, a Futureal Group ingatlanfejlesztő vezérigazgatója egy múlt heti sajtóbeszélgetésen például úgy fogalmazott, "a magyar építőipar fele tönkre fog menni".

Az ÉVOSZ elnöke szerint ma senki sem tudja megmondani, pontosan mennyien lesznek veszélyben, mert azt sem tudjuk, meddig tart a válság. A 94 ezer bejegyzett építőipari cégből minden évben eltűnik néhány ezer, de sok később más néven újjáalakul. Az igazán fontos az a harminc, amely 250 főnél többet foglalkoztat: ha ezek körében is lesz csőd, akkor az nagyon sok alvállalkozót magával ránthat - vélekedett Tolnay Tibor.

Érdeklődésünkre a kívánatos kormányzati intézkedések között említette a Bajnai Gordon által nemrég bejelentett, az adminisztrációs terheket enyhítő "gyorsítócsomag" kiterjesztését a kiemelt állami beruházásokon kívülre, ennek ugyanis érezhetőek eredményei. Emellett hangúlyozta, fontos az eredményes küzdelem az irreálisan alacsony vállalási árak ellen.

A sokat emlegetett fehérítésről ugyanakkor a szakember megjegyezte: ellenőrzésekkel, büntetésekkel csak egy bizonyos határig lehet eljutni, kellenne a pozitív diszkrimináció is. A közbeszerzéseknél pluszpontokkal lehetne jutalmazni azon cégeket, amelyek bizonyíthatóan "fehéren" dolgoztatnak. Ez könnyen megállapítható például abból, hogy az összes kiadás mekkora részét teszik ki a bérköltségek.

Kevesebb lakás, de mennyivel?

Kérdés, mekkora lesz a visszaesés a lakásszektorban. Az elemzők az év elején még azt jósolták, hogy valamivel több mint 30 ezer lakás épülhet ebben az évben, ami szintén komoly romlást jelentene, de most már könnyen elképzelhető, hogy bőven a 30 ezres határ alatt lesz az átadott új lakások száma.

"A 2004-es kormányzati intézkedések után is jelentősen csökkent a termelés, de ami most jön, valószínűleg még súlyosabb lesz. Kiszámíthatatlanok a körülmények, nehéz becsléseket mondani" - reagált megkeresésünkre Varjasné Székely Éva, a megrendelői oldalt képviselő Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) elnöke.

Tapasztalatai szerint a legtöbb vállalat vezetői már most fontolgatják a tervezett projektek elhalasztását, jóllehet az ingatlanszektorban a változások általában lassúak, a folyamatok egy-két éves átfutással éreztetik a hatásukat. "A gondok a büdzsében is jelentkezni fognak, mert rövidesen a háttériparra sem lesz szükség, meg fog nőni a munkanélküliség" - fűzte hozzá.