Nem mindenki örül a hitelcsomagnak

Eltérő véleményeket fogalmaztak meg gazdasági szakértők a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió (EU) és a Világbank által Magyarországnak nyújtandó 20 milliárd eurós készenléti hitel szükségességéről csütörtökön este, a Deák Ferenc Közéleti Klub vitaestjén.

Csaba László akadémikus, a a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára úgy vélekedett, hogy a magyar állam külső finanszírozási igényét technikailag menedzselni lehet, ha megvan a minimális hitelesség, és tudjuk, kitől kérjünk. Ha az Európai Központi Bankhoz (EKB) fordultunk volna, nem lennénk a címoldalakon és nagyobb lenne a mozgástér - jelentette ki. Dániát hozta fel példaként, amelynek ugyancsak szüksége volt hitelre, de hírverés nélkül, az EKB-tól szerzett.

Nem segélyről vagy támogatásról van szó, hanem egy hitelkeretről, amelyért fizetni kell - hangsúlyozta Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője, a jegybank volt elnöke. Elismerte ugyanakkor, hogy "viszonylag olcsó" forrásról van szó. Bod Péter Ákos szerint minden szereplőnek megvolt a motivációja egy ilyen csomag összerakására. Az IMF-nek nem volt kuncsaftja, mert a világ eddig jól működött; ami az EU-t illeti, Magyarország "uniós kudarc", mert a deficitfeltételeket nem teljesítette. Az, hogy az EKB 5 milliárd eurós hitele nem segített, a professzor szerint azt mutatja, hogy nem csak likviditási gond van. A kormányzat motivációjáról úgy vélekedett: a krízismenedzsment mindig segíti a kormányzatot. Mind a három szereplőnek az volt a szándéka, hogy egy nagyon nagy, jelentős nyilvánosságot kapó csomag legyen, ami kikényszerít bizonyos változásokat - mondta Bod Péter Ákos. A magyar társadalmat azonban nem készítették fel erre, csupán két-három hete vették le a "beindultunk" reklámot - tette hozzá.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint szükség volt erre a pénzre, mert drámai helyzet alakult ki, veszélybe került a magyar államháztartás finanszírozhatósága. Ha elhúzódott volna a pánik, elmenekült volna a pénz az országból, aminek szerinte már voltak jelei. Nem azért kerültünk címlapra, mert az IMF-hez fordultunk, a hírünk már korábban elromlott - mondta a Csaba László által mondottakra reagálva. Az összeget illetően úgy vélekedett: ennyire nem nagy a baj, előbb-utóbb pénzhez jut a magyar gazdaság.

A kutatóintézet vezetője hozzáfűzte: azon túl, hogy Magyarország megmenekült a valutaleértékeléssel járó kockázattól, azzal a pozitív vetülettel is számolni lehet, hogy az IMF rákényszeríti az országot az állami kiadások csökkentésére. Erre szerinte nagy szükség volna, mert az állami kiadások a hazai össztermék (GDP) mintegy 50 százalékát teszik ki; a pénzt valakiktől el kell venni, amit másoknak osztanak ki. Ez hosszú távon olyan, az államtól való függőséget okoz, amelyet nehéz megváltoztatni, egyes rétegek ugyanis ebből élnek - mondta. A munkaerőpiaci alapon keresztül például 400 milliárd forintot osztanak ki átláthatatlan csatornákon, ezt a foglalkoztatóktól veszik el, akik jobban fel tudnák használni - tette hozzá.

Palócz Éva hangsúlyozta: ahhoz, hogy Magyarország növekvő gazdaságú ország legyen, a magas adóprést csökkenteni kell. Úgy vélekedett, ha jövőre csak 2,6 százalékos deficit lesz, 2010-től valamelyest csökkenteni lehet az adóterheket.

Csaba László szerint el kell ismerni, "a szekrény nem borult fel", a BÉT a hitelcsomag bejelentése után az átlagnál jobban növekedett, a forint erősödött. A valutaalap azonban nem tud belenyúlni egy ország társadalmi-gazdasági rendjébe sem - vélekedett. Álláspontja szerint egy új, ötéves euró-bevezetési programra volna szükség, ahhoz lehetne hozzárendelni a gazdaságpolitika egyes lépéseit.

Bokros Lajost idézte: ha a betegnek egyszer elrontották a műtétjét, nem szeretné, ha még egyszer ugyanaz operálná meg. Akinek erre van felhatalmazása, az kérhet áldozatokat - jelentette ki. Csaba László úgy vélekedett: a jövő évi európai parlamenti választásokkal együtt meg lehetne tartani az országgyűlési választásokat is, amit a hallgatóság nagy tetszéssel fogadott.