Veres: Nincs esély a reálbérek megőrzésére

A kormányzat azzal számol, hogy jövőre az államháztartás hiánya GDP arányosan 2,6 százalék lehet, ami azt jelenti, hogy Magyarország meg fog felelni a maastrichti kritériumoknak, vagyis az eurózóna csatlakozáshoz teljesítendő államháztartási feltételnek - mondta Veres János pénzügyminiszter expozéjában, a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájának elején. Kovács Árpád ÁSZ-elnök szerint súlyosabb következmények is lehetnek a vártnál.

Itt olvashatja a válságról szóló összes hírt!

A pénzügyminiszter elmondta: a kiadáscsökkentő lépések összességében mintegy 400 milliárd forinttal mérséklik a büdzsé ez év október elején beterjesztett változatához képest az államháztartási költést, amelynek hatására a korábbi hiány további 92 milliárd forinttal lesz alacsonyabb.

Veres János kiemelte: a kormány pénzügyi válság kapcsán hozott intézkedéseinek része, hogy a kabinet áttervezte a 2009-es makropályát. Elmondta: olyan új makroelőrejelzést készítettek, ami a legrosszabb esetet veszi figyelembe. Ez alapján a gazdasági növekedés helyett 1 százalékos visszaeséssel, a beruházások, a háztartások fogyasztásának csökkenésével számol a kormányzat. A büdzsé alapjául felvázolt makropálya szerint a beruházásoknál a csökkenés mértéke 0,9 százalék, a háztartások fogyasztásánál pedig 3,1 százalék lesz.

Nincs esély a reálbérek megőrzésére

"Arra sincs lehetőség, hogy megőrizzük a reálbéreket, ez a nagyon konzervatív prognózis a reálbérek 2,7 százalékos mérséklődését vette figyelembe" - szögezte le a pénzügyminiszter. Hozzátette: az infláció az ez évihez képest jelentősen, mintegy 4,5 százalékra mérséklődik. A kormány által október folyamán megtett rendkívüli döntések közül kitért arra, hogy a szeptember végén benyújtott jövő évi költségvetés tervezetét október 9-ét követően szinte egy hét alatt átdolgozták, majd amikor kiderült, hogy a világgazdasági krízis hatásai még erőteljesebbek, mint korábban feltételezték, újabb, a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos intézkedésekről döntöttek.

A pénzügyminiszter kiemelte: jövőre nincs lehetőség arra, hogy a közszférában emelkedjenek a bérek. Ezen kívül arra sem tud a kormányzat felelősséget vállalni, hogy - szintén a közszférában - 13. havi bért fizessenek ki.

Veres János hangsúlyozta: a kormány biztosítja, hogy az uniós források felhasználásának 2009-ben sem lehetnek költségvetési akadályai. A költségvetésben megjelenő és az azon kívüli, mindösszesen 1000 milliárd forintot meghaladó összegű uniós támogatások - mintegy külső plusz-forrásként - jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdaság élénkítéséhez - tette hozzá.

Szólt arról, hogy a kormány 2009-ben bővíti a strukturális támogatások előlegnyújtási lehetőségeit. Az intézkedések célja, hogy minden arra rászoruló kedvezményezett hozzájuthasson előleghez a támogatott projektek megvalósítása érdekében.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2009. évi költségvetését minimális nagyságú hiánnyal tervezték. Ez a hiány teljes egészében az Egészségbiztosítási Alapban jelentkezik, a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése az államháztartási törvény előírása értelmében egyensúllyal számol.

Kovács Árpád pesszimista

A pénzügyi válság hatására elképzelhető a kormány által utoljára prognosztizáltnál is rosszabb gazdasági helyzet, a költségvetési bevételek további csökkenése, valamint az állami kiadások vártnál nagyobb emelkedése - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájának elején hétfőn a parlamentben. Expozéjában hangsúlyozta: a minisztérium jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz készített módosítása a korábbi tervezeteknél jobban igazodik a világgazdasági folyamatokhoz, és vitathatatlanul a nemzetgazdasági stabilitás helyreállítására törekszik.

Az ÁSZ számításai szerint a kormány ugyanakkor még a harmadjára átdolgozott költségvetési javaslatban is alulbecsüli a foglalkoztatási szint várható visszaesését, valamint számos, az állami bevételeket meghatározó adónem teljesíthetőségét - fűzte hozzá Kovács Árpád.

Kiszámíthatatlanok a hatások

A recesszióba hajló pénzügyi világválság kiszámíthatatlan hatásai Kovács Árpád szerint kiemelt kormányzati óvatosságot indokolnak. A költségvetés legnagyobb kockázata továbbra is a bevételi oldalon és az államadósság területén van, míg a kiadási előirányzatok 97,5 százalékát betarthatónak ítéli az ÁSZ. Hozzátette: a jelenlegi helyzetben különösen indokolt lenne a tartalékfelhasználás egyértelmű szabályozása. A szervezet elnöke szerint világosan látható, hogy a költségvetési megszorítások döntően a közszféra forrásait terhelik, ugyanakkor fokozott jelentőséggel bírnak a gazdaság kifehérítésére, a korrupció visszaszorítására irányuló határozott intézkedések is.

Elmondása szerint Magyarország gazdasági fejlődésének egyik legfontosabb feltétele az inaktivitás csökkentése és a foglalkozatási színvonal növelése. Ez utóbbira azonban nemcsak a visszaeső növekedés következményei hatnak hátrányosan, hanem a csak hosszabb távon leküzdhető strukturális és minőségi akadályok is.

Az államháztartási egyensúlyt és a növekedést támogató intézkedések során célszerű lenne az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítani a hazai kis- és középvállalkozások működési feltételeinek kedvezőbbé tételére is. Az IMF-megállapodásra kitérve elmondta: a hitelkeret a pénzügyi biztonság és a finanszírozhatóság céljait szolgálja, a rendelkezésre álló összeg mértéktartó és előrelátó igénybevételével pedig kiválthatóvá válhatnak az ország "túl terhes hitelei", amennyiben ez jelentősen nem növeli az adósságot.

Új tervezési rendszert kér Kovács

Kovács Árpád szerint nem segíti a parlamenti vitát, hogy a költségvetési törvényjavaslat nem tartalmaz összegző tájékoztatást a hosszú távú kötelezettségvállalásokról, valamint a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételekről. Tovább nehezítette a tisztánlátást a három évre kitekintő, valamint a 2008. évi várható főbb előirányzatok hiánya - tette hozzá.

Az ÁSZ elnöke felszólalásának végén a jelenlegi, hiányos költségvetési tervezési rendszer helyett egy új, megbízhatóan működő nemzetgazdasági tervezési rendszer megalkotására kérte az Országgyűlést.

Zárt ülés

Zárt ülésen tárgyalt hétfő délutáni ülésén az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága, amelyen a 25,1 milliárd dollár összegű pénzügyi mentőcsomag részleteiről tájékozódott. A bizottság ellenzéki tagjai nyílt ülést kezdeményeztek, de Veres János pénzügyminiszter zárt ülést kért, a november 6-án aláírandó nemzetközi szerződések előkészítő adatainak titkos kezelésére hivatkozva.

A Magyarország számára nyújtandó 25,1 milliárd dollár összegű hitelkeret készenléti hitel, amelynek kamata évi 5-6 százalék, míg a rendelkezésre állási díj, amelyet a szerződés megkötése után 17 hónapig fizetni kell, 0,25 százalék.

Az IMF a hitelnyújtás feltételeként a GDP-arányos, eredményszemléletű államháztartási hiány korábban közölt 2,9 százalékos mértékénél kisebbet kért, amit a kormány a módosított költségvetésben 2,6 százalékra csökkentett - tudta meg az MTI a kormányhoz közel álló forrásból. Ezenkívül az IMF azt kérte, hogy a közölt, 2009-re vonatkozó 664 milliárd forint összegű hiányról negyedévi aktualizálással számoljon be a kormány, és amennyiben a deficit eltér a tervezett összegtől, akkor tegye meg a szükséges intézkedéseket.