unegyed

Euró - új fejezet nyílhat a történetben

2008.12.04. 8:15

Akár már ma is euróval fizethetnénk a boltokban, ha az évekkel ezelőtti tervek nem esnek kútba. Eleinte Magyarország kitolta a csatlakozási céldátumot, később pedig már nem határozott meg konkrét időpontot. Úgy fest, a válság felülírja az eurócsatlakozási terveket, az utóbbi években egyre távolódó dátum közelebb jöhet. A forint leváltása azonban nem kizárólag Magyarországon múlik, Brüsszelt és az EKB-t is meg kell nyerni.

Magyarország egyszer már közel járt az euró bevezetéséhez, legalábbis az ezredforduló utáni években elhangzott kormányzati nyilatkozatok szerint. Azóta a közös pénz bevezetésétől nagyon messze kerültünk, paradox módon viszont a mostani válság mégis felgyorsíthatja az eurózónához csatlakozást. Az övezetbe való belépés ugyanis megvédheti Magyarországot a nagyobb nemzetközi spekulációs támadásoktól. 

Jelenleg nincs kitűzött időpont az euró bevezetésére, bár Veres János pénzügyminiszter szerdán közölte: Magyarország már jövőre szeretne belépni az euró előszobájának tartott, úgynevezett ERM-II árfolyamrendszerbe. Ez azt jelenti, hogy a forintnak két évig egy meghatározott sávon belül kell mozognia, és ha ezt tartani tudja a magyar pénz, akkor szó lehet az euró bevezetéséről - feltéve, hogy közben az úgynevezett maastrichti kritériumoknak is megfelel hazánk. (A  maastrichti kritériumok többek között korlátozzák a költségvetési hiányt - a GDP 3 százalékában -, határt szabnak az államadósságnak - a GDP 60 százalékáig terjedhet a deficit -, és alacsony inflációt írnak elő.)

Brüsszel és az EKB is kell a magyar euróhoz

Barcza Gyögy, a K&H vezető elemzője Veres János bejelentése kapcsán hangsúlyozta az [origo]-nak, hogy óvatosan kell kezelni ezeket a nyilatkozatokat, hiszen Magyarország szándéka az ERM-II-be való belépésről még nem elég a csatlakozási folyamat beindításához. Ehhez az is szükséges, hogy az Európai Unió, pontosabban a brüsszeli bizottság, másrészt az eurózóna jegybankja, az Európa Központi Bank is áldását adja a folyamatra. Márpedig Barcza szerint Brüsszel részéről mostanában kevés olyan nyilatkozat lát(ott) napvilágot, amely gyorsítást szeretne az eurózóna bővítését illetően.

Érdekes, hogy Veres nyilatkozata előtt pár nappal arról beszélt az [origo]-nak a Raiffeisen Bank szakértője, Török Zoltán, hogy akár már 2009-ben meg lehetne kezdeni a tárgyalásokat Magyarország ERM-II-es csatlakozásáról. Így a közös valuta 2012-es bevezetése nem irreális Török szerint. E folyamatot szerinte leginkább az akaszthatja meg, ha "túlságosan hamar" véget ér a válság, és a 2010-es választások előtt még marad ideje fellélegezni a kormányzatnak - vagyis osztogatásba kezdene.

Korábban a 2007-es, 2008-as bevezetés sem tűnt lehetetlennek

Az évtized elején még nem erről volt szó: 2002-ben és 2003-ban még nem tűnt lehetetlennek, hogy akár már 2007-ben vagy az idén leváltsa az euró a forintot. A Deutsche Bank egyik, több mint négy évvel ezelőtti helyzet alapján készített elemzése így fogalmazott: Magyarország mindent megtesz azért, hogy 2008-ban bevezesse az eurót. Ezt a célt nagy erőfeszítések mellett el is érheti Budapest - állapította meg mai szemmel optimistán a Deutsche Bank Research akkori elemzése.

A 2002-es költségvetés azonban elszállt, vagyis nagyon magas volt a hiány. Majd sorozatban jöttek a céldátum-módosítások, 2006 végén pedig döntés született arról, hogy Magyarország nem határozza meg a konkrét bevezetés időpontját. Erre részben azért volt szükség, mert a folyamatos csúszások miatt egyre hiteltelenebbé vált a pénzügyi kormányzat - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Az idén több olyan felmérést tett közzé a Reuters, amelyekben a megkérdezett elemzők azt jósolták, hogy 2014-ben váltja az euró a forintot, de  szakértők között azonban volt, aki 2018-as csatlakozást valószínűsített. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, november végén végrehajtott kamatcsökkentése előtt már 2013-as csatlakozást valószínűsített a hírügynökség rendszeres felmérése. Ez azt jelzi, hogy az évtized első éveiben várt 2008 körüli belépés fokozatos távolodása után ismét közelebbinek tűnik a csatlakozás. E tekintetben tehát új fejezet indulhat az euró felé vezető történetben.

A többiek állva hagyták Magyarországot

A régiós országok közben elszaladtak mellettünk, Szlovákiában januártól már euróval lehet fizetni, a napokban megérkezett az első eurószállítmány északi szomszédunkhoz, Csehország szinte bármikor beléphet, Lengyelországban pedig az ősszel Donald Tusk miniszterelnök közölte: már 2011-ben jöhetne a zloty helyett az euró. Ez a terv túl ambiciózusnak találtatott, ezért most 2012-es bevezetéssel számol Varsó.

Közben Magyarországon nem történt sok haladás. A nagy ellátórendszerek reformja várat magára, ezek nélkül pedig nagyon nehéz lesz stabilizálni a gazdaságot, ami elengedhetetlenül szükséges az euróhoz. Simor András jegybankelnök hétfőn a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének rendezvényén ezzel összhangban azt nyilatkozta: politikai döntés volt, hogy a kiigazítást a gazdaságra terhelték adónöveléssel és a beruházások visszafogásával, nem pedig a szociális rendszerre.

Ezzel a gazdasági növekedés nagyobb mértékben esett vissza, ami együtt járt a magas eladósodottsággal, alacsony megtakarítási szint mellett. Ezért is érinti a válság érzékenyebben Magyarországot és más, hasonlóan eladósodott országokat - fogalmazott Simor.

Csak rövid távon elegendő a Magyarországnak nyújtott 20 milliárd eurós hitel a stabilizáláshoz és a bizalom visszaszerzéséhez, hosszabb távon azonban, reformok nélkül lemarad a gazdaság és nem lesz az a pénz, ami ismét helyreállítja a bizalmat - fejtette ki Simor András jegybankelnök. (A 20 milliárd euró nagy részét a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió adja össze Magyarországnak, egy kisebb részt pedig a Világbank folyósít.)

A maastrichti feltételek közül az államháztartási hiányra vonatkozó - nemrég még elérhetetlenül távolinak tűnő - feltétel teljesülhet, vagyis a GDP 3 százaléka alatt maradhat a deficit. Az infláció alakulása is viszonylag kedvező, az államadósságra vonatkozó kritérium azonban valódi problémát jelent, tekintettel arra, hogy az bőven a 60 százalékos kritérium felett jár.

Suppan Gergely szerint drasztikus lépésekre van szükség, így például a szociális kiadásokat jelentősen le kellene faragni. A 13. havi nyugdíjat "úgy, ahogy van el kellene felejteni", a támogatásokat meg kell vágni, és csak nagyon indokolt esetben adni a rászorulóknak. Le kell építeni a bürokráciát és a korrupciót. Ezekkel a lépésekkel meg lehet alapozni a fenntartható növekedést. 

Miért kell az euró?

Lámfalussy Sándor, az euró szülőatyjának tartott magyar származású közgazdász professzor a Mindentudás Egyetemén 2004 tavaszán kifejtette: amikor azt vizsgáljuk, hogy miért érdeke Magyarországnak a csatlakozás az Európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz, a következő legfontosabb tényezőket kell figyelembe vennünk: Magyarország kicsi és nagyon nyitott ország, illetve még az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt is viszonylag jobban integrálódott az EU gazdaságába, mint egy sereg tagország.

A közgazdaságtan egyik legáltalánosabban elfogadott tétele, hogy minél kisebb, nyitottabb és integráltabb az ország, annál inkább érdeke pénzének árfolyamát egy nagyobb országhoz kötni. Ezt felismerték olyan államok, mint Ausztria, Hollandia és Belgium, amelyek már a 70-80-as évek óta a német márkához rögzítették pénzük árfolyamát, és ezzel minden szempontból sikert tudtak elkönyvelni (az árstabilitás, a reáljövedelem és - Belgium kivételével - a munkanélküliség tekintetében).

Ha a szuverenitás bizonyos mértékű feladása elkerülhetetlen, botorság lenne nem azt a megoldást választani - a monetáris uniót -, ahol a csatlakozó mint tagország részt vesz a döntésekben, és nem csak passzív követő lesz. A monetáris unióhoz való csatlakozás Magyarország számára egy sajátos előnnyel is jár: a monetáris politikát az az Európai Központi Bank vezeti, amelynek elsődleges kötelessége az árstabilitás megőrzése, és amelynek a vezetői mentesek a politikai befolyástól- derül ki Lámfalussy akkori előadásából.  

Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországnak súlyos inflációs hagyományai vannak (lásd a két világháború utáni hiperinflációt), és ezek a hagyományok még ma is élnek. Emellett fontos hangsúlyozni, hogy a monetáris unió a gazdasági és monetáris unió része, melynek gazdaságpolitikai pillére még fejlődőben van és fejlődőben lesz jó néhány éven át. Ezt a fejlődést kívülről nem lehet befolyásolni - az ország csak úgy tudja érdekeit megvédeni, ha a zónán belül van - fogalmazott a professzor.

Most
Top 12 óra
hirdetés
hirdetés
Ajánlat
Ajánlat
Olvasnivaló
Hirdetés
Ajánlat
üzletrész direkt hirdetés
üzletrész direkt hirdetés
üzletrész direkt hirdetés