Hosszú ideig tartó válságra számít Trichet

A "világméretű gyengeség" és a "nagyon renyhe hazai kereslet" minden jel szerint kitart a mostani negyedévben és a következő néhány negyedévben is, majd utána fokozatos javulás várható, ha a körülmények megengedik - mondta az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Trichet, az Európai Parlament gazdasági bizottságának meghallgatásán.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt

Úgy vélte, hogy az infláció belátható időn belül meg fog felelni az EKB árstabilitási céljának. Az EKB elvileg legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt céloz meg.

Az EU pénzügyi biztosa, Joaquín Almunia a meghallgatáson elmondta, hogy eddig 18 EU-tagállamban fogadtak el költségvetési gazdaságösztönző intézkedéseket "többé vagy kevésbé összhangban" az Európai Bizottság tervével, körülbelül a bruttó hazai termék (GDP) 0,8-0,9 százalékával egyenértékben.

Korábban hétfőn az EKB kormányzótanácsának egyik tagja, Ewald Nowotny nyitva hagyta a lehetőséget, hogy a bank januárban esetleg nem folytatja a kamatcsökkentést. - A helyzet nyitott, vizsgáljuk a fejleményeket, de nem óhajtunk várakozások nyomása alatt cselekedni - mondta Nowotny.

Nem enyhülnek az uniós elvárások

Az Európai Bizottság azeddigieknél részletesebb, pontosabb iránymutatásokat adott ki hétfőn a nemzeti bankmentő pénzügyi csomagok tartalmát illetően, bejelentve azt is, hogy még a héten újabb ilyen intézkedéscsokrok elfogadására készül. Neelie Kroes, az állami támogatások ellenőrzéséért és versenypolitikáért felelős biztos cáfolta, hogy az "uniós kormány" gyengített volna támogatási szabályainak szigorán egyes nagy nemzetek politikai nyomására.

Franciaország bankmentőcsomagját hétfőn hagyta jóvá a testület, de Kroes azt jelezte, ennek előzménye volt, hogy Párizs - a bizottsági elvárásokat követve - szigorított egyes feltételeket. Németország és Ausztria is hamarosan számíthat intézkedéseinek brüsszeli ellenjegyzésére, de mindkét kormánynak szintén módosításokat kellett eszközölnie a tervein.

A pénzügyi mentőcsomagokhoz hétfőn bejelentett részletes feltételek között szerepel, hogy a bajba került bankok esetében az állai támogatást messze ható átalakítási programhoz kell kötni, beleértve a menedzsment összetételét és a cégirányítási szerkezetet is. A csomagoknak olyan ármechanizmust kell tartalmazniuk, amely arra ösztönzi a kedvezményezetteket, hogy az állami beavatkozást igyekezzenek minimális időtartamúra szorítani - a visszafizetés például az idő haladásával drágulhat.

A szabályozás különbséget tesz a bankok között pénzügyi helyzetük szerint. Az átmeneti fizetésképtelenséggel fenyegetett bankoknak szigorúbb biztosítékok mellett és drágábban adhat kölcsön az állam.

Az uniós tagállamoknak fél éven belül jelentést kell tenniük arról, hogyan használták fel segítségüket a pénzintézetek.

Nem csak a bankokon akrank segíteni

Kroes azt is bejelentette, hogy a bizottság hamarosan további változtatásokat tervez az állami támogatás általános szabályain, amelyek nem csupán a bankokra vonatkoznak, hanem a teljes gazdasági szférát érintik. Várhatóan megemelik például azt a küszöböt, amely alatt a tagállamoknak nem kell bevonniuk Brüsszelt a jóváhagyásba.

Az uniós biztos azt is leszögezte, hogy a mostani iránymutatások már az állami támogatásoknak a pénzügyi szektoron túlmutató, a reálgazdaságot érintő stabilizáló hatását is fokozni igyekeznek. Brüsszel olyan megoldást keresett, amely megszilárdítja a pénzpiacokat, de megfelelő mennyiségű hitel áramlását biztosítja az ipari és szolgáltatói szférába.

Kroesék szerint a bizottság szigorát mutatja az is, hogy a testület általában nehezebb törlesztési feltételeket szabna, mint a tagországok. A francia csomag esetében is a kettő közötti kompromisszumot kötöttek.