Csökkenő infláció, de még nem a válság miatt

Az euróövezetben novemberben átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, és 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly novemberben, jelentették az EU statisztikai hivatalában szerdán végleges becslésként. A november 28-án kiadott előzetes becslés is 2,1 százalékra szólt. Az elemzők korábban 2,4 százalékot vártak novemberről.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Novemberben a legnagyobb ütemben csökkent az infláció a közös statisztika 1997-es kezdete óta. Előzőleg, októberben stagnáltak a fogyasztói árak az euróövezetben az előző hónaphoz képest, és 3,2 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly októberben. Szeptemberben 3,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció.

Az egész EU-ban novemberben átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, és 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly novemberben. Októberben 3,7 százalékos volt az átlagos tizenkét havi infláció az EU-ban.

Az infláció ütemének csökkenése még nem ért véget

Elemzők szerint az infláció novemberi csökkenése nem a már megkezdődött belső recesszió jele, hanem a kőolaj és az élelmiszerek meredek világpiaci olcsóbbodásának a következménye. Mindazonáltal előbb-utóbb a kereslethiány is nyomni fogja az árakat.

Ezt jelezték az euróövezeti beszerzőmenedzser-mutatók novemberi és decemberi előzetes adatai. Mind a kibocsátás, mind az új megrendelések mutatói akkora olyan mélységbe süllyedtek az előző hónaphoz képest mind a feldolgozóiparban, mind a szolgáltatásokban, mint a felmérés tízéves történetében még soha, habár a visszaesés decemberben lassult. A keresletre nézve nem jó előjel a munkanélküliség hirtelen növekedése sem. Utolsó adat szerint a munkanélküliség októberben 7,7 százalékra nőtt az euróövezetben a szeptemberi 7,5 százalékról.

Deflációs riadó Németországban

Ha a kőolaj ára is a mostani szinten marad, jövőre példátlanul alacsonyra, az év közepére akár 1 százalék alá is enyhülhet a tizenkét havi infláció az euróövezetben, mondják elemzők. Ez úgyszólván kötelezővé fogja tenni a további kamatcsökkentéseket az Európai Központi Bank (EKB) számára, amelynek legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell folyamatosan megcéloznia.

Az irányzatot jól jelzi Németország: ott már novemberben az EKB riadószáma alá, 1,4 százalékra csökkent a tizenkét havi infláció az októberi 2,5 százalékról EU-szabvány szerint számolva, miután tavaly április óta makacsul a 2 százalékos riadóküszöb fölött volt.

Az euróövezetben júniusban és júliusban tetőzött a tizenkét havi infláció, 4,0-4,0 százalékon. Ez rekord volt a közös statisztika 1997-es bevezetése óta. Az ütem tavaly szeptember óta van az Európai Központi Bank (EKB) legföljebb 2 százalékos célja fölött. Ezért az EKB, egyéves kamatmozdulat-szünet után, július elején negyed százalékponttal 4,25 százalékra emelte alapkamatát.

Kamatcsökkentési roham

A döntés azonban nem bizonyult életképesnek, miután felgyorsult a nemzetközi pénzügyi válság, súlyos reálgazdasági következményekkel fenyegetve. Az EKB október elején kénytelen volt meredek enyhítésbe kezdeni a mértékadó központi bankok egyeztetett kamatcsökkentése keretében, és mostanáig három lépésben 2,50 százalékra vitte le alapkamatát.

Az euróövezet gazdasági teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az előző negyedhez képest. A második negyedben is 0,2 százalékos visszaesést mértek az előző negyedévhez képest. Két egymást követő negyedévi visszaesés recessziót jelent, ilyen még soha nem fordult elő az 1999-ben megalakult euróövezet történetében.

Az egy évvel korábbihoz viszonyítva az euróövezet átlagos GDP-növekedése 0,6 százalékosra lassult a második negyedévi 1,4 százalékról. Az elemzők korábban csak 0,1 százalékos negyedéves visszaesést és 0,7 százalékos éves összehasonlítású növekedést vártak a harmadik negyedévről.

Csehország a legény a gáton

Az egész EU-ban csak Csehországban gyorsult az éves szintű gazdasági növekedés: 4,7 százalékra a második negyedévi 4,6 százalékról.

Az előző negyedévhez mért, egymást követő második negyedévi visszaesésre tekintettel a harmadik negyed után recesszióban volt Németország, Svédország, Észtország és Olaszország, illetve afelé haladt - még csak egy negyedévi visszaeséssel - Spanyolország, Magyarország, Nagy-Britannia és Dánia.

Az egész EU összesített GDP-je a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedhez képest, miután a második negyedben stagnált. Éves összehasonlításban a növekedés 0,8 százalékosra lassult a második negyedévi 1,7 százalékról.

Az Európai Bizottság november elején 1,2 százalékra rontotta az euróövezet idei gazdasági növekedésére szóló előrejelzését a tavaszi előrejelzésében jósolt 1,7 százalékról. Jövőre 0,1 százalékos évi átlagos GDP-növekedést valószínűsít az euróövezetnek, a tavasszal jelzett 1,5 százalék helyett, 2010-re 0,9 százalékos növekedést tart valószínűnek.